Mi van, ha elveszíted a lelki társadat, szerelmedet?

Az emberi lény a legnagyobb önmagát is becsapó, bullshitelő életforma. A helyzet az, hogy adott pillanatban kevesen érzik azt, hogy "hibás" döntést hoztak. Mert a legtöbben nem képesek / nem tudnak / nem akarnak / nem hajlandóak meglátni, felismerni az igazságot, és általában önmagunkat átverve, valósnak VÉLT, de felas indokokkal önigazolunk.

Ha te ezt felismered, légy erős, tégy egy próbát visszaszerezni, ha pedig nem sikerül, tanulj az esetből, okulj, fejlődj, lépj tovább.

33F

1. volt, mindketten "gyávák"voltunk lépni (értsd: nem jöttünk össze)

2. nem, magam előtt próbálok őszinte lenni, most is azt gondolom, hogy bár akkor nagyon fájdalmas volt, most visszagondolva jól járt mindkettőnk

-Nagyon rossz nélküle,és sok energiát felemészt a gondolat,hogy hiányzik.

-Igen volt,bár én a másik oldal vagyok akit nemmel illettek.:(

(De férfiként értek a szóból,bár a döntése a lánynak/nőnek tudtam,hogy nem helyes.Ki is lépek a látómezőből ilyen esetekben,véletlen se vélje zaklatásnak a személyemet.A nem az nem.)

-Ha valakit elutasítok,az azt jelenti,hogy a másik félnek nem akarok hazudni,illetve más színben feltüntetni magamat.

suck.

persze hogy volt, bármilyen gáz is, túl kell rajta lépni. pár hónapig emésztem magam, utána megpróbálok mindig felállni.

az önsajnálat sehova sem vezet, és egyszerű ebbe menekülni. Mert fáj a lelked stb. de túl kell látni rajta, egy életed van, tegyél meg mindent amit eddig nem tudtál/mertél.

Lásd én: bár nem keresek sok százezret havonta, sőt még 2-t sem, mégis egyedül élek egy albérletben (nem pest, egyenlőre), havonta minimum 3-4x járok moziba, és ha úgyvan akkor egyedül, de ha összejön randioldalról lány, akkor vele. Rendszerint egyikőnk sem lép (sajnos: nőtől nem is várom el, bennem meg ott a félsz a visszautasítástól, 26 évesen...jó mi? ja és úgy hogy 19 éves korom óta 4x voltam komoly (min 1 éves) kapcsolatban), de mivel jó társaságban lenni, és végre beszéljek valakivel, ezért nem sajnálom rá a pénzt.

Írtam továbbá egy listát, hogy mit akarok még idén megtenni: ejtőernyős ugrás, nyaralás Spanyolországban, tengerparton (ha addig nem lesz barátnőm, akkor egyedül megyek), szeretnék egy komoly kapcsolatot, de tudom hogy magamban kellene ledöntenem először a falakat, és ezen dolgozom sokat. Sőt még lehet balaton soundra is kiugrok...épp mesélték, hogy piszkosul könnyű felszedni bárkit, és 4 napos szextivornya az egész. Jobb hijján lehet erre is egyedül kerítek sort.

Ha kirabolnak, megvernek, vagy leégek totálisan, kit érdekel?! egyszer élsz, próbálj ki mindent amit akarsz. Kitudja hogy később lesz-e lehetőséged rá?

több mint 2 éves kapcsolatomnak lett vége, melyből 1 évet együtt is éltünk. A barátnőm közölte, hogy bocsi, de alakul neki mással valami, irántam már "nem érzi amit régen"...Szóval maradtam egyedül egy számomra új városban, haverok minden nélkül, és jobbhijján apránként építgetem a kapcsolataimat, nem számít hogy mibe kerül.

Ez sem jó, de az sem, ha csak ülnék a szobában mint 1 db sz/*/r és keseregnék az életemen.

Igen, volt, de ő vetett véget a kapcsolatnak, így elfogadtam. Sokáig hiányzott, hiába próbáltam terelni a gondolataimat. A mai napig beszélgetünk egyébként, de valami már megváltozott. Ugyan elsimerem, hogy szexuálisan továbbra is vonzó számomra, és jól eldumálunk néha, de már nem kellene. Ennek oka, hogy mostani párom sokkal jobban kiegészít, harmonikus a kapcsolatunk, így ki tudtam lépni a rózsaszín ködből exemet illetően, és egyre több hibát látok meg benne, ami miatt már nem kéne.

Szóval, bármilyen nehéz, de túl kell lépni rajta. Akiről azt hiszed most, hogy ő az igazi, lehet nem, vagy nem kizárólag vele lehetsz boldog, és ha vége, vagy el sem kezdődött, akkor lehet, jobb is így. Egyszerűbb, és célravezetőbb nyitott kapukat döngetni, mint a múltban ragadni.

Egy életed van,a jövő nem fogja jóvá tenni amit te a múltban és a jelenben elszalasztasz....

Próbáld meg vele mégegyszer.Légy bátor!

Az a baj, hogy nagyon sokan elkövetik ezt a hibát, hogy akivel igazán boldogok lehetnének, azt elengedi, vagy van valami akadály és azt nem képesek megoldani, és inkább a könnyebbik utat választják, és akkor igen hagyjuk....

Aztán egy idő után már késő bánat...

ÉS egy szép napon majd azon keseregsz majd, hogy milyen lehetett volna vele...