Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért riad meg ennyire a gyerek témától, ha állítása szerint szeret?
Felmerült egy beszélgetés során, hogy mi lenne, ha babát várnék. Bepánikolt és azt mondta, hogy ő még nem tudna felnevelni egy gyereket, így nem hiányzik neki. Igazából még nincs tervben, de aggaszt, hogy ha esetleg úgy alakulna, akkor mi lenne a reakciója. Bennem egy világ dőlt össze, mivel szeretem annyira a páromat, hogy ha úgy adódik, akkor felneveljünk közösen egy gyereket (vagy többet). Viszont a reakciója nagy csalódás volt. :(
Ti hogy gondolkodtok erről? A nemeteket is írjátok le, kérlek. :)
Akkor beszéljétek meg,de ne erôltesd rá.
Szakítsatok te akarsz ô meg nem.
Nálunk kb. négy év együttélés után adtam ultimátumot, hogy vagy csinálunk belátható időn belül gyereket, vagy továbblépek, mert én is még huszonévesen akartam szülni (először). Ehhez hozzátartozik, hogy a párom 9 évvel idősebb nálam és mindig kifogásokat keresett, hogy miért nem akar (még). Szakítani sem akart, így lett gyerek. Azóta persze, mindenkit biztat, hogy jó dolog gyereket vállalni, nem kell félni tőle.
Ha nem ment volna bele, én otthagytam volna, mert elértem azt a határt, amit ésszel meghúztam, hogy eddig várok, akkor is, ha nehéz. Ha tovább várok, akkor azt az időt, amit bizonytalanságban töltöttem volna esetleg eredmény nélkül, senki nem adná már vissza. Meg ugye egyikünk se lesz már fiatalabb... és a gyereket fel is kell nevelni. Meg esetleg még egyet bevállalnék valamikor 40 éves korom előtt - miután kipihentük a kisgyermekkor nehézségeit. Ha túl sokáig húztuk volna az elsőt, akkor félő, hogy kicsúszok az időből a másodikhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!