Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Muszáj eldicsekednem a tökéletes párkapcsolatommal. Miért nem az ilyen pasi a sztenderd?
Az a helyzet, hogy a párom egyszerűen fölülmúlhatatlan. Lehet példát venni róla, férfiak! :)
Az egyik legjobb dolog benne, hogy soha nem beszélne velem bántóan. Se egy hangos szó, se egy csípős kritikus megjegyzés, se idegeskedés, hibáztatás, szemrehányás, semmi! Ha valamiről azt gondolja, hogy nem jó, azt megbeszéli velem. Értelmesen, építően, megoldáskeresően, partnerként. Nem követel soha semmit, teljesen kompromisszumkész, fontosak számára az én szempontjaim is, és nem várja, hogy érvek nélkül fogadjam el az övéit. Álláspontját megindokolja, érthetően elmagyarázza, racionális, logikus gondolkodásra képes.
Az érzelmeit gyakran kifejezi szavakkal, szeret, elismer, boldog velem, így értékesnek érezhetem magam mellette.
Nem figyel az ünnepekre, nem egy ajándékozós típus, de ezeket nem tartom fontosnak. Ha fontosnak tartanám, talán megerőltetné magát. Sokkal inkább nagyra értékelem, hogy mennyire roppant odaadó a hétköznapokban. A gyerekekkel kapcsolatos teendőkben éppúgy, mint az ágyban. Sosem maradok kielégítetlenül, na de ő sem (majdnem minden nap szeretkezünk). Vagy pl. eljár velem latin tánctanfolyamra, pedig magától sosem kapott volna kedvet az ilyesmihez. Csodálatos apa, aki a korábbi kapcsolatomból született iskolás gyermekemet is magáénak tekinti, ahogy én is az ő előző házasságából született kicsit, aki félig velünk él. A gyerekekkel türelmes, élvezi a velük töltött időt, és nem áldozat számára velük lenni. Sokszor ő viszi őket reggelente, vagy hozza délután. Simán megoldja egyedül is a dolgokat, ha én elutazom. Minden héten van egy nap, amikor minden gyerek a nagyszülőknél alszik, ilyenkor végre kettesben vagyunk. Mindig nagyon várjuk ezeket az estéket.
Állati segítőkész, az egyéni problémáinkat közös problémaként kezeli, és mindenre együtt keresünk megoldást. Mindenben támogat, mellettem áll.
Ami az anyagiakat illeti, minden közös, nincsen "te pénzed" vagy "én pénzem", bár a keresetünk is hasonló, így könnyű, de ha egyikünk elveszítené a bevételét, természetes lenne számunkra, hogy átsegítjük egymást ezen. Egyikünk sem rest áldozatot vállalni a családunk anyagi jólétéért.
Fontosak számára a szülei is, majdnem minden nap beszélnek, de az elsődleges családja mi vagyunk számára: én és a gyerekek. Jövőre összeházasodunk, közös gyereket tervezünk. El se hiszem, hogy annyi rossz tapasztalat után egy ilyen csodálatos fickó mellett élhetem az életem. Az is hihetetlen, hogy egy ilyen hapsinak már egyszer nem jött össze egy házassága. Állítólag a volt felesége mindenbe belekötött, állandóan baszogatta, üvöltözött vele, így végül a párom lépett ki a házasságból. Szegény balga nő, a párom az első pasi volt az életében, úgyhogy nem tudhatta még, hogy sosem talál majd hozzá foghatót, kár volt elüldöznie magától.
Szóval férfiak, akik nem értitek mi kell a nőnek, íme a fenti leírás. Szerintem ilyen egy tökéletes társ. Ha mindenki így viselkedne egy párkapcsolatban, nem lenni ennyi szenvedés. Mondjátok, miért nem így működnek az emberek? Olyan nehéz jófejnek lenni egymással?
Épp ez az, hogy minek akarod ezt itt vadidegen embereknek fejtegetni?
Tök szubjektív, hogy kinek mi a tökéletes.
Pont akkor konnyu ilyenkor, mig mindig beke van, minden rozsaszinu es semmi komoly akaday nem volt meg, hogy "tokeletes" es eros a kapcsolatod. Nem bantasbol mondom, de az igazi Szoros es elvalashatatlan kapcsolat csak akkor szilardul, mikor kettesben nagyon nehez es fajdalmas dolgokon mentek at kettesbem (pl. Csaladtag halala, felrelepes, beteg gyerek stb) atveszeltetek kozosen, es MEG MINDIG, sot ENNEk ELLENERE is egymas mellett allto es kozosen gyozitek la. Konnyu imadni valakit mikor eddig semmi tragediat nem kellett atelni.Azt elismerem hogy nem tudon a helyzeteteket, lehet hogy valami hasonlo tortent veletek (remelem nem), no es akkor mar lehet mondani hogy "tokeletes kapcsolat)
En 18 eve vagyok hazas (ige, 22 voltam mikor megeskudtumk), es a ferjemmel nagyon sok szar dolgot kellett megelni ez alatt. Ezert inkann erosebb lett a viszony kozottunk. A ferjem multkor azt mondta nekem, hogy neha onlyan nehez volt, do mivel olyan szornyu dolgokat eltunk egyutt hogy "X, Y vagy Z), akkor mar tenyleg semmi es senki el nem tudna rontani ezt a kapscolatot. Igaza van. As igazi Szeretet/sxerelem az, mikot joban es ROSSZBAN is tul lettunk es meg minding szeretjuk es tiszteljuk egymast.
Jó, ez mind szép és jó, csak tudod miért kellene minden férfinak elfogadnia mondjuk azt, hogy más gyeremekeit kell nevelnie? Ez nem ilyen egyszerű, fekete-fehér. Ő ezt gond nélkül elfogadta, mert nyilván ilyen alkat. Meg kell értened, hogy a legtöbb férfi a saját gyermekét szeretné nevelni egy kapcsolatban a nővel, mert gondolj bele, sok olyan ex-apa van, aki be tud kavarni a puszta néhai jelenlétével is a kapcsolatba. Nem beszélve az olyan nőkről, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot az ex-apával.
AMúgy pedig mi van, ha belemagyarázod csak, hogy nem fontos neked az, hogy figyeljen az ünnepekre, évfodulókra, stb. miközben fontos lenne, csak megalkudsz ezen a téren a béke fenntartása miatt? Lehet persze ettől még harmonikus a kapcsolat, de nem biztos, hogy fix lábakon áll, mert azért láttunk már és gondolom mindenki tapasztalt már problémát ilyen apróságokból is, amiknek komoly sértődés lett a vége.
Másrészről most idill van nálatok, nem kívánom, hogy komoly gond legyen pl. balesetből származó rokkantság, rokon halála, eljövendő beteg gyermek, de azt hiszem az igazi próba akkor van, amikor borzalmas időket él meg együtt a férfi és nő. Mert akkor mutatkozik ám meg a kitartás, elköteleződés, szeretet, gondviselés. Amíg süt a nap, tök természetes, hogy napszemüveget hordhatsz, akár rózsaszínt is, már ha érted a hasonlatot, de amikor beborul az ég, akkor már kénytelen leszel levenni magadról azt, hiszen nem fogsz látni tőle. Érted? Szóval amíg minden rendben, addig cukormázas a világ, de ez egyik-napról a másikra úgy megváltozhat, hogy álmodban sem gondolnád.
Az jó, hogy nyitott a te hobbidra is, érdeklődés hasonló, csak tudod ez úgy működik, ha dolgozna a férjed napi 10-12 órát kemény fizikai munkában, vagy csak vezessen annyit mondjuk sofőrként, nem hinném, hogy lenne energiája minden nap szeretkezni. Mondjuk ne legyen igazam, de nem mindegy ám, hogy valaki otthon dolgozik, vagy irodában nyugis környezetben, ahol a műszak végén pont, hogy szüksége van fizikai levezetésre este (pl. szeretkezés), vagy le van egész nap terhelve és levezetésül már csak pihenne, akármilyen erős nemi vágya is van a partnere iránt.
Én nagyon is értem, mi kell egy nőnek, mert kb. hasonló férfi vagyok, mint a partnered, de ez még önmagában nudli. Tudod miért? Ahogy te is írtad, mert az eyfelesége sem tudta megbecsülni a pasit. És ez nem a pasi hibája, hanem az exe lelki éretlensége, személyiségbeli problémája, plusz rájött a tapasztalatlanság is, mint fő réteg.
Szóval pöröghet egy ember fejen is, lehet marha jó arc, meg igazi társ, ha a másik valamiért nem akarja elfogadni őt, meglátni hasonlóságaik ellenére, hogy kb "nekem teremtetett", akkor sutba megy az egész.
Nem jártunk sehova latinra.
Igen, valóban szubjektív, hogy kinek mi a tökéletes, mégis itt a gyékán rendre ismétlődő problémákba futhat az ember, szóval valami mintázat mégiscsak lehet (ha más nem, akkor abban, hogy mi NEM tökéletes).
Többen is említettétek ezt a halvérűséget, punnyadt személyiséget. Mit értetek ez alatt? Arra gondoltok, hogy nem veszekszünk egymással, vagy miből jött ez le? Csak mert cseppet sem érzem magunkat annak. Agresszió (legyen az akár verbális is) nélkül nincs izgalmas élet?
Az is nagyon érdekes, hogy én itt kiírom magamból az örömömet, erre olyasmivel jönnek páran, hogy majd megcsal, majd felszáll a köd, majd befásulunk, úgyis vége lesz. Elképesztő.
Kedves utolsó, igen, kell az, hogy mindkét fél rendben legyen. Nyilván lehet az ember akármilyen szuper, ha olyasvalakit választ, akivel képtelenség békésen együtt élni. Ami az ajándékozást illeti, elég jól ismerem már magam, én is utálok ajándékozni felnőtteknek, a gyerekek persze kivételek, de el se tudom képzelni hogy ilyesmi miatt zsörtölődjek.
Többen említettétek a rossz időszakokban ismerszik meg a társ dolgot. Akkor tehát amíg nem ér valamilyen szörnyű csapás, addig kételkednem kéne a kapcsolatunk jövőjében? Ne már! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!