Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Muszáj eldicsekednem a tökéletes párkapcsolatommal. Miért nem az ilyen pasi a sztenderd?
Az a helyzet, hogy a párom egyszerűen fölülmúlhatatlan. Lehet példát venni róla, férfiak! :)
Az egyik legjobb dolog benne, hogy soha nem beszélne velem bántóan. Se egy hangos szó, se egy csípős kritikus megjegyzés, se idegeskedés, hibáztatás, szemrehányás, semmi! Ha valamiről azt gondolja, hogy nem jó, azt megbeszéli velem. Értelmesen, építően, megoldáskeresően, partnerként. Nem követel soha semmit, teljesen kompromisszumkész, fontosak számára az én szempontjaim is, és nem várja, hogy érvek nélkül fogadjam el az övéit. Álláspontját megindokolja, érthetően elmagyarázza, racionális, logikus gondolkodásra képes.
Az érzelmeit gyakran kifejezi szavakkal, szeret, elismer, boldog velem, így értékesnek érezhetem magam mellette.
Nem figyel az ünnepekre, nem egy ajándékozós típus, de ezeket nem tartom fontosnak. Ha fontosnak tartanám, talán megerőltetné magát. Sokkal inkább nagyra értékelem, hogy mennyire roppant odaadó a hétköznapokban. A gyerekekkel kapcsolatos teendőkben éppúgy, mint az ágyban. Sosem maradok kielégítetlenül, na de ő sem (majdnem minden nap szeretkezünk). Vagy pl. eljár velem latin tánctanfolyamra, pedig magától sosem kapott volna kedvet az ilyesmihez. Csodálatos apa, aki a korábbi kapcsolatomból született iskolás gyermekemet is magáénak tekinti, ahogy én is az ő előző házasságából született kicsit, aki félig velünk él. A gyerekekkel türelmes, élvezi a velük töltött időt, és nem áldozat számára velük lenni. Sokszor ő viszi őket reggelente, vagy hozza délután. Simán megoldja egyedül is a dolgokat, ha én elutazom. Minden héten van egy nap, amikor minden gyerek a nagyszülőknél alszik, ilyenkor végre kettesben vagyunk. Mindig nagyon várjuk ezeket az estéket.
Állati segítőkész, az egyéni problémáinkat közös problémaként kezeli, és mindenre együtt keresünk megoldást. Mindenben támogat, mellettem áll.
Ami az anyagiakat illeti, minden közös, nincsen "te pénzed" vagy "én pénzem", bár a keresetünk is hasonló, így könnyű, de ha egyikünk elveszítené a bevételét, természetes lenne számunkra, hogy átsegítjük egymást ezen. Egyikünk sem rest áldozatot vállalni a családunk anyagi jólétéért.
Fontosak számára a szülei is, majdnem minden nap beszélnek, de az elsődleges családja mi vagyunk számára: én és a gyerekek. Jövőre összeházasodunk, közös gyereket tervezünk. El se hiszem, hogy annyi rossz tapasztalat után egy ilyen csodálatos fickó mellett élhetem az életem. Az is hihetetlen, hogy egy ilyen hapsinak már egyszer nem jött össze egy házassága. Állítólag a volt felesége mindenbe belekötött, állandóan baszogatta, üvöltözött vele, így végül a párom lépett ki a házasságból. Szegény balga nő, a párom az első pasi volt az életében, úgyhogy nem tudhatta még, hogy sosem talál majd hozzá foghatót, kár volt elüldöznie magától.
Szóval férfiak, akik nem értitek mi kell a nőnek, íme a fenti leírás. Szerintem ilyen egy tökéletes társ. Ha mindenki így viselkedne egy párkapcsolatban, nem lenni ennyi szenvedés. Mondjátok, miért nem így működnek az emberek? Olyan nehéz jófejnek lenni egymással?
Az en parom is teljesen ilyen, csak mi meg huszonevesek vagyunk igy gyerekek nincsenek, de egesz biztosan apanak is jo lenne. Masik kulonbseg, hogy nalunk a penze mindenkinek a sajatja, de ezt mindketten igy latjuk jonak es ettol fuggetlenul nyilvan ha segitseg kell adunk egymasnak es nem koveteljuk vissza minel hamarabb... Szoval en ezt nem latom negativ dolognak. Ezeken kivul kb ugyanaz, amit te irtal. Illletve mi szeretunk ajandekozni is.
Ezek mellett nem is egy tutyimutyi alak, mert szeretik itt hangoztatni, hogy alombarat csak a csendes, aranyos fiukbol valhat mert csak ok tudjak megbecsulni a not akiknek keves jut, hat a parom elegge ellentete a tipikus csendes sracoknak, mert o egyaltalan nem csendes vagy felenk :D
Es pont ezt imadom benne, hogy tarsasagban nagyon jol szorakozunk vele, haverok elott ugyanugy kezel mint itthon, nem szegyelli kimutatni, hogy imad, kettesben pedig szinten minden pillanatban ezt erzem.
A helyzet némileg bonyolultabb ennél, ahogy te is írtad, a párod előző házassága nem sikerült kimondottan jól - ha feltételezzük, hogy akkor is így viselkedett akkor nyilvánvalóan nem ez kell minden nőnek.
A probléma sajnos kétoldalú, az ismerőseimből kiindulva(azokról beszélek akikkel együtt nőttem fel, nem csak saját elmondásaik alapján) a legtöbben odafigyeltek, romantikáztak, és így tovább - csak a fiatal lányok közül ezt rendszerint nem értékeli senki, a férfiak meg idővel emiatt leszoknak róla. 30 felett már elvárás lenne(durva általánosítással), de addigra semmi kedvünk az egészhez. Természetesen nem mindenki, van aki paraszt volt régen is, és nem is mindenki változik meg a tapasztalatok ellenére, de általánosságban én úgy láttam hogy ez a helyzet.
Blablabla....
"Társkereső hirdetés:
Fiatal vagyok, jóképű és izmos. Anyagilag is jól állok, hat kocsim van, két házam, és egy nyaralóm a Karib-tengeren. Nem keresek senkit, csak dicsekedni akartam."
Nekem csak ez jön le ebből.
Te most dicsekszel és? Ettől nem fog megváltozni a világ, nem minden pasi lesz ilyen.
1. Örülök, hogy nektek is ilyen jó együtt :) Amúgy mi is huszonévesek vagyunk még, csak már a vége felé.
2. Ezzel most gyakorlatilag azt mondtad, hogy azért nem ez az általános, mert nem ez az általános :)
3. Hát igen, húsz évesen még én se tudtam kellően értékelni a férfiakat, de attól, hogy az ember szerez rossz tapasztalatokat az életben, attól még többnyire továbbra is ilyen kapcsolatokra vágyik, nem? Hogy lehet belefáradni abba, hogy az ember jófej legyen a párjával? Jófejnek lenni valami fárasztó áldozathozatal? Az ember alaptermészete a s***fejség, csak úrrá vagyunk rajta, amíg bírjuk? Amúgy igen, kettőn áll a vásár, egy sikeres kapcsolathoz mindkét félnek rendben kell lennie.
4. Veled még nem volt olyan, hogy borzasztóan szerencsésnek és boldognak érezted magad, és jól esett ezt megosztani? Nem gondoltam hogy egy gyékás kérdés megváltoztatja a világ menetét.
Meg rozsaszin kod van Reszedrol. Ha elmulik, akkor is remelem sikerul majd igy hozzaalni egymashoz. O tul racionslis. En is az voltam, amig nem erdekelt a pasi. Addig mindent meg tudtam vele beszelni es felhotlen szorakozas volt.
N
Ajajjj,csak majd ne itt sírj,ha kiderül,megcsal pl. Kicsit előre ittàl a medve......
Az ember változik.
Ki beszél itt a kapcsolat elejéről? Igaz, nem is vagyunk együtt 10 éve, de vajon mennyi idő az, ami után már elhiheti az ember, hogy valóban párra lelt?
hány évig kételkedjen? házasságot mennyi idő után kössenek? ha 30 évesek, akkor is várjanak még 5 évet, és csak azután vállaljanak gyereket?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!