Hogy küldjem el finoman?

Tényleg nem akarom megbántani az érzéseidet, de nem írtad, hogy átvert volna téged a férfi, és utólag tudtad meg, hogy családja van. Ha te is úgy érzed - szerintem jogosan - hogy (függetlenül attól, hogy kettőtök közül nem te vagy az, aki egy másik ember szeretetével és bizalmával visszaélve csalja őt egy ideje), nem éppen tisztességes dolog nem független férfival, ráadásul kisgyerekes apukával belemenni egy titkos viszonyba, és ezzel potenciálisan egy család széthullásához asszisztálni, akkor miért engedted közel magadhoz?

A kapcsolat elején mi volt a szándékod, terved, mi volt a jövőképed ezzel a férfival?

" Azt szeretném, hogy kiábránduljon belőlem, kulturált módon megmondani neki, hogy én szeretem őt annyira, hogy nem akarom, hogy feladja az életét miattam szóval segítenétek, hogy kellene ezt közölnöm vele, úgy, hogy ne legyen sértődés a vége?"

Miért nem mondod meg őszintén neki, amit gondolsz, amit érzel, hogy utólag megbántad, amit tettél, ha tényleg megszólalt a lelkiismereted legalább utólag.

Te is tudod, hogy a te döntésed, hogy vele maradsz-e, vagy szakítasz és igyekszel végleg eltávolodni tőle, és ennek a döntésnek a terhét és a felelősségét senki nem tudja átvállalni tőled.

"Megérteném, ha férfi csinálta volna, hogy nem bírja ki, hogy ne dugjon állandóan"

Nekem kapcsolatban élő ember eddig is tabu volt, az is marad, de azt őszintén szólva nem értem, ha szerinted egy pasinál elfogadható, hogy "ne dugjon állandóan", akkor egy nő miért esik ennyire más megítélés alá.

Mert jelen esetben mi a kérdezőnek mondjuk el, hogy hogy ítéljük meg, amit tett - ki finomabban, ki nyersebben fogalmazva, neki mondjuk el, hogy szerintünk mi lenne a helyes, ha már idáig jutottak, mert ő kért véleményt, tanácsot, de ebben a történetben azért nehéz elfelejteni, hogy ott a másik fél, aki úgy van benne ebben a titkos viszonyban, hogy párja és kisgyereke van.

" Azt szeretném, hogy kiábránduljon belőlem, kulturált módon megmondani neki, hogy én szeretem őt annyira, hogy nem akarom, hogy feladja az életét miattam..."

Arany drága bogaram! A szerelem (mármint az igazi szerelem) nem holdfényes lányregény. Ilyen, hogy "szeretlek ezért menj el, brühühü", nem fér bele. Az igazi szerelem önző dög, nem enged el senkit, még ha 8 apró gyerek várja is haza. Majd egyszer találkozol valakivel, és rájössz, hogy ez a mostani minden, volt, csak nem szerelem.

Szóval ha el akarod küldeni, keményíts be, és ne érdekeljen, hogy mit gondol az okokról.