Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Anyumék ellenzik a választottamat! Most mit tegyek?
válasza:Megértelek téged, a szüleidet is. De ezt a részét te is csak akkor fogod megérteni, ha lesz egy gyereked és ugyanilyen helyzetbe kerül, mint te.
Amúgy nem sokat tudsz javítani a helyzeten, ez idő kérdése, h elfogadják, megbarátkozzanak a pároddal. Ha találkoznak vele személyesen és valahogy kialakul a szimpátia (szerintem nem lehetetlen), akkor meglehet h el fogják fogadni akár teljesen a döntésed.
Szerintem nem túl jó ötlet ez a "megfutamodás" otthonról, mert evvel cs azt fogják a szüleid gondolni, hogy biztos a párod "tömte tele a fejed", h menj át hozzá, mert így reagáltak.
H szereted őt igazán, állj ki a döntésed mellett, nézz a szüleiddel szembe és biztosítsd őket arról, hogy tisztában vagy pro-kontra a helyzettel, de te így döntöttél.
2 gyerekes anya
válasza:Ez azért már egy elég jó nyitás, ha észrevette, h jóképü.. meg még szimpatikus is neki :)
"De" mindig lesz a szülők részéről, hidd el. Ha egy teljesen független, veled orban megegyező pasas lenne a párod, akkoris. Ezek kivédhetetlen dolgok. Anyukád hozzállásából azt mondom, h nincs a dolog veszve. Csak idő kell nekik.
válasza:Találkozások, bocs, ez kimaradt.. egyszerűen.. fogod magad és elmész, találkozol vele, mindent ugyanúgy csinálsz, mintha egy 21 éves "előélet" nélküli párod lenne. Elvégre 21 éves vagy. Tehát ebből a szempontból nagyon sok beleszólásuk nincsen. Biztos lesznek megjegyzések, lelombozó kommentek a részükről és néha úgy leszel vele, h kedved se lesz elindulni a találkára, de ez evvel jár. Csak evvel tudlak nyugtatni, h ez sok esetben ugyanígy zajlik egy olyan férfi esetében is, aki nem vált el , stb.
Az én férjemmel anyuék ugyanígy voltak, pedig ő teljesen független élettel rendelkezett előttem. De gondolom bennük volt a félelem, mert azelőtt pl senkihez sem ragaszkodtam így, senkiért nem álltam ennyire ki mint érte, az érzéseimért.
Tehát tudták, látták, hogy ez komoly. Aztán ahogy telt az idő, sok csatával a hátunk mögött mégis elértük, h már ő is eljött hozzánk és szívesen fogadták.
Szóval, nem lehetetlen semmi. Csak idő kérdése.
válasza: válasza: válasza:Bővebben leírom: A szüleim azért akarnak beleszólni az életembe, mert azt hiszik, h ha én egyetemre járok, amit ők finanszíroznak, akkor nekem nem lehet saját életem, gondolkodásom és döntésem, hanem hálásnak kellene lennem azzal, ha úgy táncolok, ahogy ők fütyülnek. A lelépés ezért nem lehetséges, de már gondolkodtam azon, h inkább megszakítom az iskolát és elmegyek dolgozni. Nem a párom miatt, hanem magamért.
A tegnapi vita során elhangoztak azok, h bele kell vennem a pakliba, h az a gyerek az enyém is lesz, nekem is majd keresnem kell rá és ha valami nem fog ülni az anyucijának, akkor bíróságokra is futkározhatunk mert miénk a felelősség. H most lehet mindent feladnék értük, utána pár év múlva mikor a lány már tini lesz, akkor belém fog rúgni és szolgának fog venni és semmibe se nézni, mert nincs semmi közöm hozzá. Ja, meg h ha én esetleg szülök a barátomnak még 1 gyereket és velem valami történik akkor nem csak az én gyerekem kap az örökségemből, hanem a msáik is akihez nekem semmi közöm. Szóval egész végig az anyagiak voltak felhozva, az érzelemről semmi. Csak, h h gondoljuk ketten a jövőt, h akarunk megélni. Nagyon felszínesen beszéltek az egészről
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!