Most mit csináljak? :' (

Úgy néz ki oltári nagy hibát követtem el… barátom most tervez egyetemre menni a városban, én majd jövőre, de Pestre, ami nincs valami közel. Mindkettőnknek jók az esélyei a bejutásra. Az én terveimet viszont a barátomnak még nem mondtam el, viszont ma apukám elszólta magát, mikor találkoztak.

Ez lenne a legnagyobb baj tudom, de sajnos régebben a kapcsolatunk elején elmondtam a barátomnak, hogy nekem nem menne a távkapcsolat és volt olyan srác, akivel azért utasítottam el a kapcsolatot, mert 1 hónapra a megismerkedésünk után Pestre ment tanulni.

Most ezeket mind a fejemhez vágta majd annyit üzent, hogy kiengedi a gőzt, legjobb lenne, ha nem keresném egy pár napig. És meg kell emésztenie, hogy nagyjából 1 év van hátra az egészből, ami köztünk van, mert én úgyse bírom ki ha 2 hetente látom és nekem a távkapcsolat nem pálya - ergó mindent, amit régen mondtam a fejemhez vágott.

Csak számomra van olyan fontos, hogy én nem akarom elveszíteni, de szerinte ezzel csak megakarom őt nyugtatni, hisz úgyse igaz, mert abban se voltam őszinte, hogy elmondjam a továbbtanulási szándékom (nem kérdezte).

Megtennék bármit érte, ha lehetne. Ilyenkor forduljak a fal felé és sírjak? Semmi nem jut sz eszembe, a gondolatok a fejemben össze-vissza vannak. Csak ezt tudnám tenni.