Szerelem, félelem, a megszokás hatalma. Mi ez? Mit tegyek?

Van egy barátnőm. több, mint egy éve együtt vagyunk. Nekem ő a második, előtte volt egy másik, de az semmi se volt.. Ő is kb így van vele.

Rossz érzés, amikor nézem a sok szép lányt, és nekem nem volt senkim, csak ő. Talán félek, ez így is marad. Egy fiúnak, gondolom nem csak nekem ez nem lehet túl jó érzés.

És kezdem meglátni benne a rossz dolgokat, amik zavarnak, amik nem tetszenek benne. Néha kedvem sincs átmenni hozzá. Ugyanakkor még jó vele lenni is, jó ahogy rám néz stb.

Ő nagyon szeret engem, és ez is megijeszt kicsit.

Szeretem, vagy csak a megszokás hatalma? (bár nem régóta vagyunk együtt, az a kicsit több, mint 1 év..)

Nem szeretem megbántani, nagyon rosszul esik nekem is utána, de egyre többször előfordul.

Bár hiányozna, és nem bírnám ki, ha sírva fakadna, ha azt mondanám neki, hogy hagyjuk, de néha mégis úgy érzem, az lenne a legjobb. Bár könnyebben túltenném magam rajta, ha ezt ő tenné meg. Máskor mégis ha vele vagyok, nagyon jó minden.

Nem akartam, hogy ennyire belém szeressen, így alakult.

Sokáig csak arra vártam, legyen valaki, aki szeret, akivel jó együtt lenni. Megkaptam, most ez van, ennek se tudok örülni. Nem érdemlem meg őt, úgy érzem.

Mi a véleményetek, és mit tennétek a helyemben?