Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom megcsalt. Hogyan tovább?
Sziasztok.
A férjem egy héttel ezelőtt nagyon rossz hírt közölt velem. Megcsalt engem.
Most jutottam el arra a pontra, hogy nem tudom, hogyan tovább...
2019-ben ismerkedtünk meg, de csak 2010-ben jöttünk össze. Tavaly májusban kérte meg a kezem, és annak ellenére igent mondtam, hogy sosem akartam férjhez menni. Gyereket sem akartam, de terhes lettem. Leírhatatlanul boldog volt és a hangulata rám is átragadt. Márciusban tartottunk egy polgári esküvőt szülőkkel, nagyszülőkkel, keresztszülőkkel és a tanúkkal. Április 22-én megszületett kislányunk, apu szeme fénye.
Tényleg minden nagyszerű volt, októberre tűztük ki a templomi esküvő és vacsora időpontját (csak szerény ünneplés).
És most, néhány héttel az esküvő előtt közölte velem, hogy lefeküdt egy másik nővel. Láttam rajta, hogy feszült az utóbbi 2-3 hétben, de nem is képzeltem volna, hogy ezért. Azt mondta, nagyot hibázott és mindennél jobban szeret, de akkor miért? Mikor ezt elmondta, összedőlt minden, mint egy kártyavár. Egy egész éjszakán át sírtam és ő is...
Hónapokig udvarolt, hogy elnyerje a bizalmam és erre ilyet tesz. Én feladtam a szabadságvágyam, gyereket vállaltam miatta. Sem a házasság, sem a család nem szerepelt a közeli terveimben. (annyit érdemes tudni: ő 30, én 24 vagyok) Nagyon szeretem őt és megbocsátanék neki, de a bizalom oda, és ha nincs bizalom, akkor arra sem vagyok képes, hhogy megcsókoljam. Amikor ránézek, rögtön könny szökik a szemembe, és felképelném.
A vallomás óta külön szobában alszunk. Illetve mondtam, hogy maradhat a hálóban, én alszom a gyerekszobában. Tegnap este átjött és arra kért, hogy menjek vissza hozzá, mert hiányzom neki.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogyan küzdjem le ezt a szörnyű csalódottság érzést. Szemétkupacnak érzem magam belül. Nem tudom, hogy megunt-e, vagy a szülés változtatott a dolgokon?
Kérdeztem, de azt mondta, csak megtörtént. Elismerem, hogy gyakrabban voltunk ingerültebbek... Nem tudom :( Párterápia?
Szeretnék beszélni vele mindenképp, és megérteni, hogy mi történt. Azért nem gondoltam arra, hogy félrelép, mert a mai napig meg volt nála az, hogy reggelit készített, vagy mikor hazajött, hozott valamit (még ha csak egy tál eperről vagy egy szál virágról is volt szó)
Most nagyon nehéz rá néznem. Szörnyű belegondolni, hogy más ölelte-csókolta. Pedig meg kell tudnom, hgy mi volt az, ami ide juttatott minket. Ő tényleg próbálkozik. És a szívem szakad meg, mikor a kislánynak zenél, foglalkozik vele.
először beszélnünk kell, utána pedig terapeutát keresnünk...
de már alig bírom a külön alvást. tudom, hogy ez így ellentmondás, de pont ez a dilemma oka...
:( mindig elszomorodom amikor ilyesmit olvasok.
Tudom, nem ezt akarod olvasni, de én azon a véleményen vagyok, hogy aki egyszer képes a megcsalásra, az nem tiszteli és nem szereti a párját, és újra meg fogja tenni. Max legközelebb majd nem vallja be, óvatosabb lesz.
Én sose tudnék már megbízni benne, és megkérném, hogy váljunk el. Amúgy a gyereknek sem jó, ha pl együtt maradtok de benned ott lesz a tüske, és akárhányszor vita van, fel fogod ezt hozni neki. A gyerek sok mindent megérez, és boldogtalan lesz, mert látni fogja, hogy anyu szomorú, és sokat sír, mert ne hidd, hogy ezt 1 hónap alatt nem fogod feldolgozni, de lehet hogy évek alatt sem. Ha a férjedre nézel, rögtön az jut majd eszedbe, ahogy a másik nővel hempergett.
Nálam nem lenne más út csak a válás.
De ez a te döntésed, neked kell meghozni. Viszont én arra mérget veszek, hogy a bizalom sosem fog visszatérni a szívedbe. Anélkül meg csak szenvedni fogsz mellette.
Viszont, ha képesnek érzed magad a megbocsátásra,arra, hogy később nem hánytorgatod fel neki ezt a dolgot, akkor párterápia.
27/N
utolsó vagyok.
még annyit tennék hozzá, hogy:
ha annyira megbánta akkor mi az hogy csak a szex után bánkódik. pl miért nem tudott megállni egy csóknál????már akkor észbe kellett volna kapni, hogy hahó!!!!megcsalom a feleségem....ne haragudj de szerintem csak rád akarja hárítani a felelősséget, hogy te dönts a házasságról. és a te sarad legyen , ha elválsz mert nem vagy képes már ránézni se....
mondd le a templomi eskuvot, koltozz kulon es lassuk a medvet! (hogy mennyire kellesz neki) legy elerhetetlen es csak nagyon ritkan valaszolj neki.
kozben gondold at tiszta fejjel, hogy meg tudsz-e neki bocsatani es tul tudsz-e lepni a megcsalason vagy orokke kisert-e. csak akkor menj vissza hozza ha meg tudsz bocsatani es ha bizonyitottan sokaig es kitartoan teper utanad. ha nem, akkor allj tovabb es vissza se nezz!
amit #14-es írt: az egy nagyon merész lépés lenne. Mert most belegondolok abba, mi van akkor, ha végül feladja és talál valaki mást? Gyerekre ránézve mindig ő fog az eszembe jutni. Esküvőt lemondjuk.
személy szerint mindig azt vallottam, hogy félrelépés esetén mind a két fél hibás. De azt is figyelembe kell vennem, amit állít; megfontolatlan tett volt, de józanul :S Ráadásul munkahelyén, ahol én is dolgozom. (férjem társtulajdonos, de a hölgy nem alkalmazott volt - lehet, hogy elcsábította?) A múltját ismerve, hogy az apja lelépett, nem hittem volna...
Már csak 3 kg felesleg van rajtam a terhesség előtti időszakhoz viszonyítva, odafigyelek magamra, mert sosem akartam topis anyuka/feleség lenni.
Én nem tudnék más férfivel lefeküdni, tökéletesen elégedett voltam a sajátommal.
De most nem a megbocsátással van problémám, rettegek attól, hogy a szeretkezéseink többé nem lesznek olyanok mint régen, mert nem fogom tudni elengedni magam...
Reggeli közben megemlítettem neki a tanácsadást. Belement. Délután pedig leülünk beszélni, remélem utolsó alkalmak egyike... én sem akarok örökké ezen rágódni. szorítsatok!
"Tudom, nem ezt akarod olvasni, de én azon a véleményen vagyok, hogy aki egyszer képes a megcsalásra, az nem tiszteli és nem szereti a párját, és újra meg fogja tenni."
Ez nem igaz! Szeretem, és tisztelem a férjemet, és igen, volt, hogy a 20 év alatt megcsaltam... aminek oka volt, amit nem kívánok itt kiteregetni... de meg tudtuk beszélni, és azóta minden rendben van. Nem csaltam meg azóta sem, és nem is áll szándékomban. Akkor a házasságunk mélyponton volt, és kellett ez a pofon mindkettőnk részéről, hogy ki tudjuk rángatni a gödörből...
Ma is azt vallom, ha akkor nem történik meg, ami... nagy eséllyel már nem lennénk házasok. Ez világított rá mindkettőnket arra, mit veszíthetünk, amit nem akarunk elveszíteni... egy darabig lehet, bizalmatlan volt, de ez úgy érzem, apránként elmúlt. Nem kérdezek rá, mert egyszer megbeszéltük, azóta nem beszélünk róla....
Ennek már 8 éve.... idén leszünk 20 éves házasok.
Csak azt tudom javasolni, ha nem akarsz minden kaput bezárni magatok mögött, üljetek le, beszéljétek meg! Derítsétek ki az okot, próbáljatok tenni ellene... lehet, csak elhanyagolva érezte magát a pici mellett, és jólesett neki a másik nő törődése...
Ha mindketten akarjátok, sikerülhet!
17
ez a te véleményed, az enyém meg más. Ennyi.
A kérdező feltett egy kérdést, és én leírtam a véleményemet ezzel kapcsolatban.
Ha neked az a tisztelet és a szereted a férjed iránt, hogy megcsalod, AKÁRMI IS VOLT AZ OK, az a te dolgod, és sajnálom a férjedet.
Amúgy miért kell egy kommentbe belekötni amikor nem neked szólt, hanem a kérdezőnek? -.-
Ilyenkor egy lehetőség van..hagyd ott.
Vagy..szedj fel valami extra jó bikát..és tedd meg vele.
Utóbbitól a férjed megfog őrülni, hatásos lecke lenne.
(nem kell hogy sexeljetek, elég ha férjed látja és nagyon féltékeny lesz)
"Amúgy miért kell egy kommentbe belekötni amikor nem neked szólt, hanem a kérdezőnek? -.-"
Csak azért, mert az ilyen kommentekkel szétromboltok egy olyan házasságot, amit esetleg egy beszélgetéssel, és a problémák kezelésével meg lehet, és érdemes is megmenteni. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!