Az igaz szerelem tényleg olyan, mint amilyennek a könyvek/filmek bemutatják?

Nem, a filmekbol legtobbszor az jon le, hogy mindent egyutt csinalnak a parok, folyamatosan egyutt vannak. En ettol agyverzest is kapnek. Ok, hogy egyutt vagyunk es az az idealis, ha sok idot toltunk egyutt (a lehetosegekhez kepest), de nem muszaj mindenhova egyutt menni es mindent egyutt csinalni. Nekem pl fontos az, hogy elmenyjek neha baratnokkel egyet kavezni, megbeszelni ezt azt, amit egy pasi tarsasagaban nem biztos, hogy megbeszelnenk.

A masik dolog, hogy a filmekben eleg "bipolarisan" van bemutatva a kapcsolat es rengeteg a drama. Nagy veszekedesek, tores zuzas aztan meg hatalmas bekulesek. Ez megint hulyeseg, persze nincs kapcsolat vitak nelkul, de nem kell egybol osszetroni az osszes tanyert. Ezt amugy lehetne igy sorolni holnap reggelig...

Nem hiaba a mondas, miszerint "A romantikus filmek eltorzitottak a nok elkepzeleset a kapcsolatokrol, a porno meg a ferfiaket a szexualitasrol." Szerintem ez tokeletesen igaz.

Csak a mainstreamebb giccsparádékat láttam, és azoknak köze nincs az igazi szerelemhez.

Az 500 nap nyár volt a legközelebb ahhoz, amilyen valójában, tudtam azonosulni a főszereplővel, és tényleg "realisztikus" volt, de a végét annak is elkrták a happy end-el.

Én mindig azt a hollywoodi érzést kerestem, amikor minden tökéletes, és sose találtam meg. Akikkel úgy éreztem összefog jönni, azok mindig visszautasítottak.

Most boldog vagyok, de nincsenek ilyen gyomorban-pillangós élmények. Van barátnőm, és mivel alapból romantikus alkat vagyok, próbálok egy kis romantikát csempészni a kapcsolatba, de ennyi az egész.