Mi a megoldás, ha (állítólag) túl sokat várok egy párkapcsolattól, egy másik embertől?

1: ez is az én kérdésem, talán ezzel jobban megvilágítom, mire is kérdezek rá: https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__egyeb..

A volt párom szerint igen, sokat várok, irreálisan sokat. Én meg még mindig nem tudtam eldönteni, igaz-e, hiszen én csak a saját fejemmel, szívemmel tudok gondolkozni, aszerint nem sok. Ezért idegeneket kérdezgetek a gyakorin (ez az a felülvizsgálás, amit te javasolsz), hogy vajon sok volt-e. Én mit tudok nyújtani? Szerintem sokat. Azt a sokat, amit én várok. De hát ez megint csak az én szűrőmön keresztül mérhető. Illetve a volt partnerektől lehetne megtudni, de hát az egy véges szám. Konkrétabban belekérdeznél, hogy mi az, amit én "tudok nyújtani"? Nem tudom utólag se eldönteni, amit én elvártam a legszorosabb emberi kapcsolatomban, hogy támogatást, segítséget nyújtson, az neki eleinte oké volt (vagy én kértem akkor még nem nagyon sokat), később meg már irreálisan soknak találta, ami az én igényem volt. Nekem ezt is nehéz feldolgozni, hogy akkor ő változott meg, ami eleinte vállalható volt neki, később miért lett sok? A legkevésbé se anyagi támogatásra gondolok. Hanem pl olyan dolgokban segítségnyújtás, a tudat, hogy fordulhatok hozzá, ha segítség kell, ami neki könnyen megy, nekem megy a legkevésbé se. Jellemzően műszaki dolgok, szakértelem. Vagy: az is támogatás, segítség, hogy hallgasson meg. Eleinte ez nem volt kérdés, kifejezetten szeretett velem beszélgetni, meghallgatott, nem volt az a lelki élet, ami sok lett volna. Később már fárasztónak talált. Én változtam, ő változott? Nem jogos nehezményezni, ha ő a kezdeti támogatásból visszavett?