Észtervettétek, hogy a legtöbb ember egy idő után alábbadja a fiatalkori elvárásait a párkapcsolataiban ? Vajon miért ? Nem fura, hogy aki 20 évesen nagyképűen dobott,mert úgy érezte,megteheti, az tőled rosszabbal házasodik 10+ évvel később ?

"Nagyképűen dobott mert megtehette" - nem. Azért dobott mert nem jöttél be neki, és sem 20 évesen, sem 60 évesen nem jön össze egészséges lelkületű ember olyannal, aki "jut". Olyannal jövünk össze, akivel boldogok vagyunk, jól érezzük magunkat.

És ehhez kapcsolódik a következő kérdés... a "tőled rosszabb" mit jelent, kicsit definiálni kéne. Gondolom ránéztél a csajra aki 10 éve dobott és valamiért még mindig nem bírtad feldolgozni, és olyan csávóval láttad aki az érett felnőttek által használt "10/?" skálán -szerinted- alattad van.

De nem tudhatod milyen vele élni. Nem tudhatod hogy milyen az ágyban. Milyen humora van. Milyen vele elbeszélgetni. Mennyire tud annak a nőnek társa lenni, mondjuk egy tényleg nagy bajban is. Mennyivel teszik szebbé egymás napjait.

Az elvárásokat nem lejjebb adjuk, csak átértékeljük. Ugyanis ami 20 évesen fontos volt, az mostmár nem az. Ezt hívják felnövésnek. Persze, ma is jó egy kockás hasról tisztán inni a vodkát. De az sem kielégíteni nem fog, sem a társamként viselkedni, sem elszórakoztatni.

Társat akarunk. Aki persze bejön, külsőleg is. De rájöttünk hogy nem tudjuk olyannal megosztani az életünket, aki "lEgAlÁbB 10/8-aS". Olyannal tudjuk és akarjuk, aki valóban értékes ember, ami nem függ össze azzal, hogy hogy néz ki.