Fiúk! Nálatok milyen a szerelem érzése? Nektek is vannak pillangók a hasatokban?

Olyankor türelmesebb nyugodtabb vagyok.

Számomra mindegyik teljesen külőnböző. Alaphelyzetben elég tartózkodó vagyok, nagyon kevés ember van számomra akit közel engedek és fontosak, ezért mikor szerelmes vagyok minden a feje tetejére fordul... Nem tudom semmilyen módon sem befolyásolni kibe szeretek bele sajnos így a lehető legkellemetlenebb szituációkat okozta eddig. Volt már lánybarát, mostohatestvér(nem pornó okozta fantázia volt csak), bipoláris, mentálisan beteg csaj is vagy éppen egy 15 évvel idősebb nő... Semmi behatásom nincs rá, legtöbb esetben futnék, de egyszerűen nem tudok. Teljesen kiszámíthatatlan, van aki egyszerűen teljesen ellentéte mint az ideálom,van aki felé testi vonzalom erősebb, van akinek a jelleme ami vonz és a közös hang, beszélgetések. Fizikailag nagyon meg tud bolondítani, olyan mintha állandóan speeden lennék :D Berúgni sem tudok mert szomorúság nincs bennem, és csak vidámbolond vagyok végig. Energiám egyszerűen nem fogy el pár óra ellenére sem, valamint a fejemből sehogyan sem tudom kiverni. Állandóan csak az együtt töltött pillanatokat játszom vissza újra meg újra. Valamint mindent megjegyzek és elemzek, hogy pontos képet alkossak róla. Eleinte a rózsaszín köd persze jelen van, de legtöbbször jó emberismerő vagyok, csak az a baj a józan eszemre akkor se hallgatok. Pedig arra lenne a legnagyobb szükség, mert ha valakibe szerelmes vagyok már az elejétől kezdve akár fél karomat is odaadnám. Nem szeretek csak úgy konkrét céllal ismerkedni, ha majd valaki jön aki érdekel úgyis kialakul valami. Nem lehet csak úgy erőltetni semmit, hogy már pedig én egy hónapon belül találni akarok valakit, de remélem is, hogy lesz valaki, de mellette meg örülök is, hogy jelenleg nincs senki és minden a legnagyobb rendben az egyedülléten kívül :D