Van olyan, aki tényleg azzal az emberrel jön össze, aki után nagyon sokáig vágyakozott?

A szüleim akkor találkoztak először, amikor anyum 14, apum 15 éves volt. Anyum mindig róla álmodozott, tini korukban néhányszor kavartak is, de kapcsolat nem lett belőle, mégpedig azért, mert apum nagyon hajtotta a nőket, nem akart lehorgonyozni. Anyumnak volt egy vőlegénye 20 éves korában, akinek azért adta vissza a gyűrűt, mert hosszú idő óta először újra összefutott apummal egy rendezvényen, nem történt közöttük semmi, de ismét fellángolt iránta, és rájött, hogy nincs elköteleződve igazán a vőlegénye iránt. Végül anyum 22, apum 23 éves volt, amikor végleg összejöttek.

Apum szemszögéből ez az összejövetel úgy történt, hogy elkezdett családra vágyni, anyummal pedig megvolt a kémia, a közös értékrend, valamint az a tudat, hogy ők egymás mellett fognak úgyis kikötni. Így kinyomozta, hogy hol tud vele legközelebb összefutni, és azzal a céllal ment oda, hogy udvarolni kezdjen neki. Anyum csak annyit mesélt arról a konkrét estéről, hogy parkolt le a hely előtt, ahol apa épp bagózott, és úgy remegett a lába, hogy nem tudott kuplungozni. :D

32 éves házasok, megvannak, szeretik egymást. Voltak egyértelműen szarabb időszakaik, de amikor számított (gyász, betegség, anyagi gondok, szenvedélybetegség, stb.) ott voltak és vannak egymásnak.

Volt ilyen. Túl maflák voltunk ahhoz, hogy összejöjjünk, pedig kölcsönös volt. Aztán amikor "összejöttünk", neki már kapcsolata volt. Az első csók nagy csalódás volt, mert nem olyan volt, mint álmaiban 😂Egy világ dőlt össze bennem, hogy most kibe leszek szerelmes, ha így kiábrándulok. Szóval kellett újabb ellenőrző csók és az, meg a többi már tökéletes volt. Viszont így én elszúrtam, pedig akkor még lett volna esélyem, hogy engem választ. Később megint összejöttünk, de akkor már esküvő előtt volt(ugyanazzal a lánnyal). Szóval lépni kellett, hogy ne lássam többet, utána viszonylag gyorsan "el tudtam felejteni."

Mivel semmit nem tanultam az esetből, most is van egy ilyen. 1000éve odavagyok érte, de még nem jöttünk össze. Szerintem már nem is fogunk😟

Hát, nekem volt ilyen plátói szerelmem, mint amit írsz. Fél évig éreztem egy ellenkező nemű lakótársam iránt. De az ég egy adta világon semmi sem történt köztünk. Én aprón flörtölgettem vele, de nem nyomultam rá. Kiderült, hogy viszonya van egy házas nővel. Én azt hittem, szingli, de nem, foglalt volt a szíve, csak ez nem volt hivatalos. Már a mi lakótársi összeköltözésünk előtt indult a viszonyuk, hosszú viszony volt, idén év elején ért véget, külföldre költözés miatt.

Ez van. Akkoriban szerettem titokban, és szomorkodtam sokat, hogy nincs semmi köztünk. De annak az időnek rég vége. Ma már nem vonzódok ehhez a személyhez, pocakos is lett. :D Két éve meg kapcsolatom van, szóval akkortájt szerettem ki belőle, mikor a jelenlegi barátom udvarolni kezdett nekem.

Anyukám munkatársába nagyon beleestem, de barátnője volt... Jó sokáig mindig úgy intéztem, hogy össze tudjak vele futni, de csak nem akartak szakítani 😅

Aztán eltelt 1-2 és mikor már 'kihevertem' akkor jöttünk össze.

7 évig voltunk együtt, nekem ő volt az első kapcsolatom (de őszintén szólva jobban jártam volna, ha még az elején rövidre zártam volna)

(mikor összejöttünk én 18 voltam, ő 23)