Szerelmes vagyok belé, de nem akarok pótanya lenni?

ez nekem olyan fura.

én alapból szeretem a gyerekeket, sajnos nekem nem lehet saját.

de ha lehetne, akkor sem tennék ilyen megkülönböztetést.

annak a férfinak a gyereke, akibe szerelmes vagy, szereted a gyerekét is, mert hozzá tartozik, és mert miért ne lehetne szeretni egy kisfiút? és miért kell méricskélni, h. majd egyiket jobban szeretem, mint a másikat?

mondd inkább azt, h. másképp szereted majd, de mindkettőt szeretheted intenzíven.

a saját gyerek másféle kapocs, de az nem zárja ki h. ezt a szegény kisfiút is szeresd.

a gyerek érdekében mondom, hadd találjon a párod egy nálad önzetlenebb, melegszívűbb nőt.

ha ő ezt tudná, tuti szakítana veled.

gondolj bele, fordított helyzetben neked hogy esne, ha az új párod nem szeretné a te korábbi kapcsolatodból származó kicsidet?!

Ha alapvetően szerelmesek vagytok egymásba és egyébként minden más rendben, akkor szerintem sem érné meg eldobnod ezt a férfit. Nyilván furcsa a gondolat, hogy más vérét fogadod el, de nem lehetetlen, idővel változhatnak az érzéseid. Az sem feltétlenül gond, ha nem tudod úgy szeretni a kicsit, ez is érthető, természetes, nem is muszáj. Hosszú távon nem rád hárul a gyermeknevelés oroszlán része.Elég, ha képes vagy megbarátkozni a helyzettel.

Kérdés, neked megér-e vajon ennyit a Szerelmed?...

"Tudom, hogy nem kizáró ok erre a már meglévő kisfiú, csak tudom, hogy a sajátot sokkal jobban szeretném."

legalább legyél őszinte, bszki! aki ilyet leír, az nem szereti azt a másik gyereket.

12-esnek igaza van. Borzalmas hogy itt mennyire nem-csaladcentrikus emberek vannak (férfiak és nők is.)

Ha nem tartja a kapcsolatot az exével én nem értem miért lenne akadály a gyerek.

Bár ha éreztetnéd a kisfiúval hogy nem szereted annyira, vagy elvárnád az apjától hogy hanyagolja miattad a gyereket, akkor kíméld meg őket magadtól.