Elhagyná értem a családját , de ha meg mégse fog működni kettőnk között én leszek a hibás ?

10-es Neki nem működik a kapcsolata, gondolom.. Az a lényeg, hogy maga miatt váljon el, ne azért, mert te kérted. Ha meg ezért teszi, akkor nagyon gyenge ember, bele sem érdemes vele kezdeni semmibe. Legyen már töke, és álljon ki magáért, és ha nem jön össze, akkor azért is vállalja a felelősséget.

Ennek a súlyát én se tudtam volna elviselni. Végül ezért zártam le, de évekbe telt. Nem feküdtünk le, de átgondoltam a folyamatot és láttam rajta, amikor eljött az a pont amikor már nem tudott tisztán gondolkozni, de pokolian szenvedett és rájöttem, ha miattam elveszíti a családját és mégsem megy kettőnknek együtt, akkor mindent elvettem tőle és tönkretettem az életét. Ez sok volt, nem akartam ekkora felelősséget pont azért, mert minden férfinél jobban szerettem. Azt a törvényszerűséget is láttam előre, amikor majd egy reggel felébred mellettem és honvágya lesz a gyerekei, a régi megszokott élete felé, a felesége felé és akkor elkezd majd engem okolni tudat alatt vagy felett... A lényeg, rájöttem, hogy nincs megoldás, el kell engednem, mert ez az egész túl sok áldozatot követelne és őt is elveszíteném törvényszerűen.

Mond meg neki, hogy ne miattad váljon el, hanem a saját döntése miatt. Ha meg el akarja hagyni a családját, tegye meg ha nem akarja, akkor ne tegye meg. Ne te légy az indok.

14-es Ez tőled is szánalmas! Az alany, még csak nem is ex, mert semmi nem volt köztetek gyáva volt. Dehogy tetted volna tönkre az életét, ha belekezdett veled, akkor ott eleve probléma volt, csak nem mert tovább lépni, ez neked szerencse. Nem azért lett volna kudarc, mert te kevés voltál, hanem mert ő volt az!

15: gondolom neked is lelkiismeret furdalásod lenne, ha azt állítja miattad hagyta el a családját. De ha ki akar lépni a rossz kapcsolatából azt maga miatt teszi. Ha végül köztetek mégsem működne, nem hibáztathatna téged, ez az ő döntése, nem kényszeríted rá.

17-es, nem értem, mi ezen a szánalmas. Az elején adtam esélyt, bár nem akartam, hogy elhagyja a családját, de titokban szerettem volna megélni. Azt viszont nem akartam megtudni, milyen amikor a gyerekek sírnak az apjuk után a válás után és ráadásul részben miattam. Ő dobott engem állandóan évekig, többször utánam nyúlt, nehogy le tudjam zárni és amikor végül elgyengült, akkor világosodtam meg, hogy nem működött volna úgyse. Amennyit szenvedett ebben az egészben, azt kellett mondanom, hogy én aztán nem vagyok az, aki el akarom venni a boldogságot pont attól, akit szeretek és ha velem lenni ekkora szenvedéssel jár, akkor hagyjuk a francba az egészet.

19-es bele sem kellett volna menned egy ilyen kapcsolatba, ha tudtad felesége van és gyerekei.