Párod mellett jobban haladt az életed, motiváltabb, ambíciózusabb lettél, mint egyedül?

Abszolút. Egyedül is motivált voltam, de együtt sokkal könnyebben elérjük a közös és az egyéni céljainkat is.

Ehhez persze meg kell találni a megfelelő párt mindenkinek.

Egyértelműen. A személyiségemben éppúgy mint szakmailag, nagyon sokat fejlődtem mellette, miatta.

Igaz, ő egy nálam idősebb, tapasztaltabb pasi. Rengeteget köszönhetek neki.

Attól, hogy motiválatlanabb vagy, még nem árt ha kész ember vagy. :)

A férjem is ilyen volt. A mának élt, nem gondolkozott előre, a pénzét mindig elszórta, elbulizta, elcsajozta. Nehezen is szokott át a megtakarítás képzés csodájára. Mindig azt mondta ekkora fizetésből nem lehet. Nos én akkor a felét kerestem az ő bevételének, mégis tudtam egy picit félretenni minden hónapban, szóval nekem senki ne mondja... :D Voltak vitáink na... de összecsiszolódtunk és pénzügyi tudatosság terén nagyon sokat fejlődött. Az élethez való hozzáállásban is. Azt nem mondanám, hogy motiváltabb lett a munkában, mindig is az volt, de anyagi értelemben egyértelműen nagyon sokat fejlődött mellettem és fejlődtem én is mellette. Ha nem lenne erős férfiként az oldalamon, énsem úgy tolnám a szekeret, ahogy. Kell a támasz olykor. Ez van.

Az pedig nagyon sokat számít, hogy egy a cél. A kiadásainkat közösen beszéljük meg és mindig találunk is kompromisszumot, közös utat, amiből látszik, hogy az alap értékrend ugyanaz, csak a hozzáállás volt sokáig más.