Mi a különbség aközött, hogy valaki tényleg szeret valakit, vagy csak megszokásból van együtt vele? Egyáltalán honnan lehet ezt eldönteni? Milyen tipikus jelei vannak az egyiknek, és a másiknak?

Szerintem csak magadról tudod eldönteni, hogy szeretsz-e valakit, vagy csak megszokásból vagy vele együtt.

De egy másik kérdés, hogy nem érdemes olyan kapcsolatban benne maradni, ahol a másik fél (függetlenül attól, hogy szeret-e), nem partner a problémáitok megoldásában.

Megszokós kapcsolatban több a veszekedés, nem teszitek egymást boldoggá, a szex is csak nyűgnek érződik. Szélsőséges helyzetben már a kapcsolatban levők külsején is látszik a szar viszony, nem adnak magukra, kifejezetten csúf látványt nyújtanak külső szemmel is, mert már nem akarnak tetszeni egymásnak.

Szerelmi kapcsolatban ezek nincsenek. Kevesebb a veszekedés, de az is inkább vita, mint tányértörés, nem az agresszióról szól. Megmaradnak az apró gesztusok egymás felé, nem kopik ki a kapcsolatból a simogatás és a csók, ahogy a szex sem. A felek boldogok egymással és kifele is ez sugárzik, de nem úgy, hogy posztokban bizonygatják a világnak a kibanagy boldogságukat, hanem ha mondjuk vadidegenek és rájuk nézel az utcán, látszik, hogy jól érzik magukat egymással, jó rájuk nézni.

Röviden szerintem ennyi a különbség.

Én csak magamról tudok nyilatkozni. Általában akkor döbbenek rá, amikor valaki másba beleszeretek. Amíg nem csak a megszokás köt a másikhoz, nekem láthatatlan a másik nem. Ha bárkire felfigyelek, akkor ott már óriási bajok vannak a kapcsolatommal. Igazából ez csak egy kapcsolatomban történt meg. Volt egy krízis olyan 2-3 év után, amikor már egy másik srácról álmodoztam, rájöttem, hogy gáz van. De akkor még a páromba voltam szerelmes és helyre tudtam tenni az egészet, meg amúgy is abban a másik srácban is őt kerestem. Akkor lezártam a sráccal a levelezgetéseket. Odáig jutottunk, hogy felvetődött egy találkozó ötlete, de először nem akartam, aztán rákérdeztem, találkozna-e velem, aztán azt mondta, szívesen, de soha többé nem kérdeztem rá, hogy hol és mikor és ő se írt. Valahogy nem érdekelt az egész annyira. Nem is akartam újra szerelmes lenni.

Ennek ellenére 1-2 hónap múlva úgy döntöttem, szakítok a párommal, mert a kapcsolatunk önmagában mélyen volt. Akkor ő nagyon elkezdett teperni kettőnkért és mivel még szerettem, abból ki tudtunk jönni. 7-8 év múlva én egy pillanat alatt kiszerettem belőle egy hülyesége miatt, ha tehettem volna, azonnal elváltam volna, de pici volt a gyerekünk. Utána 1,5 évig éltünk úgy, mint egy kriptában egymás mellett. És egyszercsak szerelmes lettem. Addig is tudtam, hogy a házasságomnak vége. De valahogy az új szerelem megerősítette, hogy ennek már annyi. Akkor is, ha az új szerelem soha nem teljesülhetett be.

"...csak megszokásból van együtt vele":

Lásd az utca embereinek idősödő generációit. Együtt vannak, egyik-másik tök hájas, a másik full piás, de már nincs más választás, együtt maradnak, együtt mennek bóótba, szavazni, de semmi értelme az együttlétüknek.

Vagy: Erős Tökös Matsó Tsávó fekszik a lelakott Béjemwében, mellette Cicamica Baba pislog kifele. A Tsávóka minden nap végigmegy Cicamica Babán, aki mellett még van vagy 3 neki, de a Baba kitart mellette, mert jól jön a bunda, a luxus élet.

"valaki tényleg szeret valakit":

Nézz meg erre egy nyálas romantikus filmet, mer ma már csak kb. ott van ilyen.

Ha valaki megszokásból van együtt a másikkal még egyáltalán nem biztos,hogy nem segíti, nem partner bármiben. És ennek a fordítottja se törvényszerű: volt már belém szerelmes pasi úgy,hogy szinte semmiben nem segített, legfeljebb akkor ha kértem, magától nem vette ezt észre.

Onnan érzed a szerelem hiányát és a megszokottságot,hogy barátként éltek egymás mellett.Segítitek egymás, megbeszélhettek mindent,még összhangban is lehettek, de nem érzed a testi vonzódást, a bizsergést,nem hat Rád ha észreveszi Benned a nőt.Illetve ha pasiról van szó a szexuális közeledése csökken, letudja a dolgot és kész.

A szexuális életből minden leszűrhető. A kapcsolat elején, amikor még frissek és mélyek az érzelmek, sok szex van, hevesebb, érzelmesebb. Ez kihat a magánéletük többi területére is. Energikusabbak, vidámabbak, nyitottabbak, magabiztosabbak.

Aztán a szerelemből megszokás lesz. A szex ritkább, silányabb, gépiesebb. A felek frusztráltabbak, fáradékonyabbak, morcosabbak. Elhanyagolják magukat, káros szenvedélyekkel akarják csillapítani a tehetetlenség miatti depressziójukat. (Alkohol, cigaretta, édesség stb)