Ti mit tennétek?

Sziasztok, már hónapok óta őrlődöm.

A párom családja képtelen elfogadni, hogy mi együtt vagyunk.

(Én 24, Ő 32 éves)

Már 1 éve vagyunk együtt, de az anyukája meg sem szeretne ismerni. Állítólag kis k"vának hív engem. A huga még rosszabb, mióta tisztázta velük, hogy együtt vagyunk, és ez így is marad, konkrétan nem beszél Vele, egy szót sem. Nem köszönnek Neki, lelkileg terrorizálják. Ők így hárman együtt élnek évek óta.

Na most ezzel semmi bajom nem lenne, ha csak egy árva szót is beszéltünk volna valaha, és ez lenne a véleményük. Hugit látásból ismerem, "Anyóst" pedig egyszer sem láttam. Azzal nyomják állandóan a páromat, hogy Én tuti fix, hogy nem szeretem. (Hozzáteszem, az előző kapcsolataiban is így volt ez)

Mióta kiderült, hogy össze fogunk költözni, még rosszabb a helyzet. Állandó kampány megy ellenem, meg konkrétan minden nő ellen.

(Hozzáteszem, a párom havonta szép összegeket letesz, hogy otthon lakhasson.)

És most jön az Én oldalam.

Anyukám elfogadná párom, abban biztos vagyok. De Neki vagy egy családképe, ami nem ez.(Ünnepekkor együtt a család, mindenki szeret mindenkit) Ő ezt a helyzetet képtelen lenne elfogadni...Egyszer feldobtam a témát előtte, mintha másvalakiről lenne szó, és azt a választ kaptam, hogy egy ilyen tarthatatlan helyzetbe Ő tuti nem engedné a gyerekét.(Meg hát ismerem, nehéz eset ilyen téren.)

Ti mit tennétek?

A szakítás nem opció, nem is gondolok rá, mert nagyon szeretjük egymást. De ez az állandó feszültség, előbb utóbb be fog férkőzni közénk??

Természetesen nem várom el, hogy szakítsa meg velük a kapcsolatot, mert Ők a családja, nincs mása rajtuk kívül. De engem egyre jobban nyom ez az egész. Egyszerűen már nem tudok mit mondani a családomnak, engem nem így neveltek, hogy hazudozzak Nekik, de ezt a helyzetet képtelen vagyok elmondani. És egyre rosszabbul érzem magam, minden miatt...