Ti hogy viszonyultok a mentális betegekhez?

Mindegy, sajnálom. Ha egyáltalán még megkapod. Csak reggel a megakarok halni és mindenki menjen a fenébe hangulatom volt. Nem vettek fel a munkahelyre ahova jelentkeztem és el is ment az élettől a kedvem, mert marhára kellene a munka!!! Egyedül maradok nem sokára és pénz nélkül nem fogom tudni magamat fent tartani.

És bántott az, hogy tényleg normálisan álltam hozzád, azt hittem nem sok mindenkid van és szívesen barátkoznál. De tévedtem. Az én életem is szar és el van cseszve.

Nem tudok már én se normálisan viselkedni mindig.

Az egészségem kuka, az elmúlt egy hónapban folyamatosan fájt a gyomrom, mennem kell gyomortükrözésre holnap reggel. Félek, mert nem tudom hova fogok jutni az életben. És nekem sincs semmim. Nincs barátom, se lány, se fiú. És ha barátkozni akarok kb úgy néznek hülyének, ahogy te is engem. És azért is akadtam ki, mert én legalább felvállaltam magam. És ez sem jelentett semmit.

És el is tűntél.

Mintha nem lenne épp elég gazdag mentális beteg tiptop lakásokban.

Az újsággyűjtögetők meg egészségesnek tartják magukat általában, orvoshoz nem mennek, inkább a saját gyerekeiket szokták mentális betegnek diagnosztizáltatni. A világért be nem ismernék hogy a gyűjtőszenvedélyükkel ellehetetlenítik a gyerekeik életterét, és csak halmozzák a problémákat a családban. A személyi higiénia hiánya sem mindig jellemző. Ismerek mániás depresszióst aki naponta min. 2-szer zuhanyozik.