Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elvesztettem életem szerelmét egy mentális betegség miatt. Mihez kezdjek?
Szörnyű élete volt. Sosem volt senki, akire számíthatott volna és akiben bízhatott volna, csak én. Újabb borzalmas dolgok történtek az életében, minek hatására orvosok is végre ránéztek, és első látásra azt mondták, hogy bipoláris lehet, de nincs még hivatalos diagnózis. Pszochózis, illetve a bipolarizmus enyhéb fajtái is szóba jöhetnek. 19 éves lányról van szó.
Csak abban reménykedek, hogy nem öröklött a betegsége, hanem azok miatt alakult ki, amiken átment ebben a 19 évben.
Azért vesztettem el, mert mikor a legutolsó szörnyűségek történtek, akkor éppen összevesztünk, minek következményeképp én három hónapig nem beszéltem vele, és inkább elkerültem (ő küldött el, azt is kérte, hogy ne keressem, ne érdekeljen ő engem, stb.), tehát nem voltam ott, mikor történtek. Tegnap megkerestem, mire ő tulajdonképpen elküldött a fenébe, elmondta hogy mik történtek, és azt mondta teljes apátiát érez mindennel kapcsolatban ("nem érez semmit"), és mindenkit utál, mostantól önző lesz, hogy megvédje az épelméjűségét, amennyire azt lehet még, és meg sem kockáztatja, hogy "én újra bántsam" (ami egy nagyon erős túlzás, hiszen habár én is okoztam neki bajt (minden embernek vannak hülyeségei, nekem is), sokkal többet segítettem neki, mint ártottam).
Ez az egész teljesen sokkolt engem. Bármit el tudtam volna képzelni, csak ezt nem. Mérget mertem volna venni rá, hogy _TŐLE_ sosem fogom azokat a szavakat hallani, amiket hallottam... nem tudom elhinni.
válasza:
válasza: válasza:Itt csak az a baj,hogy szerelmes vagy.Bárki bármit mondhat,akkoris hinni akarsz benne,hogy nem olyan beteg,és amùgy összeilletek.
Ha Te nem vagy pszichés beteg akkor nem illetek össze,és jobb lenne neked nélküle.Amùgy nem aggódnék,mert jön még a te utcádba.Mentális betegek ritkán tudnak kitartana amellett,amit mondanak.Szóval gondolom majd keres egy tisztább pillanatában.
Őszintén szólva, sokszor válaszolok vagy írok ki kérdést ide a GYK-ra, de soha nem láttam még összeverődni annyi támogató embert egy kérdés alatt, mint itt. GYK válaszolói, tudjátok, hogy utáljuk egymást, de azért ez jól esik.
Közben lettek újabb fejlemények. A bor is elfogyott, és még mindig nem vagyok álmos. Majd később írok. Röviden, tényleg nagyon instabilnak tűnik (néha perceken belül megváltoztatja a véleményét), és abban is igazatok van, hogy szeretem, és ezért nehezen látok bizonyos dolgokat. Pontosabban, látom, de nem akarom ,hogy igaz legyen, ezért úgy gondolok rá, mintha az lenne a kevésbé valószínűbb opció...
Ennek ellenére tisztában vagyok vele, és elég fájdalommal, elég reményvesztettséggel el is fogadnám azokat. Csak tudjátok, nagyon különös, speciális bolond vagyok, így tulajdonképpen az égvilágon semmi esély arra, hogy találjak még egy ilyen nőt...
válasza:Egy kérdés: jár terápiára, szed gyógyszert? Nagyon sok mentális betegség kordában tartható megfelelő orvosi kezelése mellett. Például én is a borderline személyiségzavarban szenvedek, de heti egy terápiával is már egész jól vagyok. Akkor csúszok vissza, ha a doki 2-3 hétre szabadságra meg.
A bipoláris úgy tudom, más jellegű betegség, tehát nem személyiségzavar. Illetve a pszichózis szokott lenni skizofrénekről... Nos, ismerek egy skizofrént, aki kapott gyógyszereket, és semmi, de semmi baja nem volt, amíg szedte őket. Normális életet tudott élni. A gond ott kezdődött, amikor önkényesen letette a gyógyszert, és visszatértek a kényszerképzetek.
Ha a csaj igazán akarja ezt a kapcsolatot (vagy egyáltalán a saját gyógyulását), akkor tenni fog érte. Igen is, felkeres egy pszichiátert, eljár terápiára, és lelkiismeretesen szedi a gyógyszereit, ha kap.
Ha viszont a csaj nem akar megváltozni, és nem tesz azért, hogy normális életet tudjon élni, akkor sajnos nem rúghatsz labdába. Mindenki saját magát tudja megmenteni, másokat nem lehet megmenteni sajnos.
válasza: válasza: válasza: válasza:Hűűűűűűűű. Szegény lány. :( Elolvastam a kommentjeidet, nagyon nehéz élete van/volt. :(
A bipoláris depresszió sajnos az egyik legundorítóbb mentális betegség... Olvasgass utána, mivel jár.
Egyáltalán nem lep meg a végletes viselkedése, hogy egyszer közeledik, egyszer eltol. Ő szenved a legjobban, sajnos... Azt tudnod kell, hogy ezeknek az embereknek szinte csillapíthatatlan a szeretetéhségük, nem véletlenül "nem felelsz meg" neki, hiába teszel meg mindent.
Ez egy fontos mondat, és csak úgy tudsz vele együtt lenni, hogy ezt a fejedben tartod. Akkor is, ah tudod, hogy nálad jobban senki nem szeretné és minden tőled telhetőt megteszel.. Te tudod, hogy így van, még ha ő mást is mond, tesz, akkor is így van. Talán ő is tudja, csak nem mindig ÉRZI így, és ilyenkor nem tudod meggyőzni. Ez örök probléma lesz.. Nem is kell meggyőznöd, csak légy mellette.
Azt tudnod kell, hogy ezt a végletes viselkedést és csillapíthatalan szeretetéhséget, megfelelni szinte lehetetlen dolgot egy életen át kell elviselned.. Óriási türelem kell a részedről, és lenyelned ezeket a dolgokat, megértened, hogy ez a bipoláris betegsége, nem ő.
Láttad a Mr Nobody c. filmet? Ha jól emlékszem, 3 párhuzamon megy a történet, ott volt az egyik csaj ilyen. Na, ilyen a valóság.
Neked kell döntened, hogy le tudnád-e így élni vele az életed, de ha így döntesz, mélyedj el s szakmai irományokba, akár pszichiátert is megkérdezhetsz, érdeklődj, mérd fel a lehetőségeidet.. Kemény lesz. Én nem mondom meg, mit tegyél.
Én is ismerek egy bi srácot, nagyon sajnálom őt.
Amúgy lehet "csak" a történtek miatt is, azt hiszem az a bipoláris II-es típusa, de olvass utána, már régen olvasgattam a témában...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!