Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Épp az esküvőnket szerveznénk, de szerelmes lettem valaki másba. Valaki segítene?
Össze vagyok törve, nagyon elb**tam. Ezt nem kell mondanotok, köszönöm, mert tudok róla.
A párommal közös lakásunk van, közös autónk, alapvetően semmi gond nincs a kapcsolatunkkal. Nem rossz, elvagyunk, olyan hétköznapi fiatal párként. Júliusban esküdnénk, 4 év után. Viszont az a helyzet, hogy nem érzek iránta semmit. Se vágyat, se szerelmet, szex közben az jár a fejemben, hogy legyen vége, bármilyen szörnyen is hangzik... viszont nagyon jó ember, tisztelem, becsülöm, és tudom, hogy jó férj és apa lenne majd, ezért mondtam neki igent.
Pár hónapja viszont munkám során megismerkedtem valakivel teljesen véletlenül, és soha ilyet nem éreztem még. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből egy percre sem, boldog vagyok, ha vele lehetek, ilyen hatással nem volt rám még férfi. Eddig azt gondoltam, szerelmes voltam legalább az elején a páromba, de már világos, hogy nem. Mielőtt r**ancoznátok, nem volt köztünk semmi, egy csók sem, egy érintés sem, tiszteletben tartja a helyzetet (tudja, hogy kapcsolatban vagyok), nagyon udvarias és rendes ebből a szempontból. Nem tudnék megcsalni senkit sem. Ez a férfi olyan, mintha megtaláltam volna a lelki társam.
Attól félek, hogy most fogom elkövetni életem legnagyobb hibáját, akárhogy is döntök. Hozzámehetek egy olyan emberhez, aki amúgy nagyon rendes, kedves, és biztosan nyugodt életem lenne mellette, de nem leszek szerelmes belé. Avagy ugyanezt dobhatom el valakiért, akit még csak pár hónapja ismerek, de hihetetlen szerelmet érzek iránta. Viszont mi van, ha elmúlik, vagy bármi nem stimmel majd?
Az anyagiakkal, esküvővel sem tudom mi legyen, a család már nagyon várja... :(
Kérlek titeket, aki csak oltani szeretne, az ne írjon. Aki tud tanácsot adni, tőle mindennél szívesebben fogadom. Köszönöm!
24/N
Elgondolkodtatott a kérdés.
Régen, nem lett volna kérdés!
Hozzamesz a volegenyedhez, ma már evidensnek tűnik, hogy elhagyod, egy szinte idegen emberért, egy bizonytalan kapcsolatert is.
Tényleg fiatal vagy, ha egy 10-es el idősebb lennél, azt mondanám házasodj,de így... igazából bármit is választasz, kijohetsz nagyon jól, és nagyon rosszul is belőle.
Hát igen, régen nem feltétlenül érzelemből, szerelemből házasodtak az emberek, az már csak egy járulékos plusz volt, ha történetesen szerették egymást.
Most egy hétig távol vagyunk egymástól, utána elutazunk nyaralni. Arra gondoltam, hogy ott megpróbálom vizsgálni, figyelni magam, hogy kettesben, a mindennapi stressz nélkül hogyan érzem magam vele. Illetve mennyire is hiányzik a másik férfi. Ha nem érzem itt sem azt, hogy szerelmes lennék vagy kívánnám, akkor hazaérkezésünk után leülünk, és megpróbálom rábírni arra, hogy normálisan, egymást tisztelő felnőtt emberekként, barátokként búcsúzzunk el egymástól. Sajnos ismerem annyira, hogy ez neki nem fog menni, de egy próbát megér.
"Ha nem érzem itt sem azt, hogy szerelmes lennék vagy kívánnám, akkor hazaérkezésünk után leülünk, és megpróbálom rábírni arra, hogy normálisan, egymást tisztelő felnőtt emberekként, barátokként búcsúzzunk el egymástól. Sajnos ismerem annyira, hogy ez neki nem fog menni, de egy próbát megér."
Na állj. Írtam én és jó pár ember normális, segítőkész választ. De, azért ez már erős. Úgy mész el vele egy utazásra, hogy jó eséllyel nem is szereted, csak majd lesz valami, átvágod esküvő előtt a másik férfival, majd komolyan azzal próbálsz jönni, hogy ő viselkedjen normális, egymást tisztelő felnőttként és barátként? Nem érzed, hogy átestél a ló túloldalára?
Egy normális, felnőtt ember ezekről már az első pillanatban szól. Ha tiszteli a másikat, akkor főleg. Te nem tiszteled a barátod. Ne várd el, hogy még ezek után tiszteljen.
Lehet hogy sokszor pitiáner dolgokra valóban szakítást javasolnak itt, de a te eseted komoly.
Bármennyire is fáj, bármennyire is félsz, lépned kell. Szerintem nem akarod elcseszni 24 évesen azzal az életed, hogy megrekedsz valahol, ahol nem vagy boldog.
Idővel meg fogod csalni és az szerintem sokkal nagyobb fájdalom, mint ha most gerinccel odaállsz és megmondod, hogy ez részedről kihűlt.
A család meg majd megérti és idővel lenyugszik. A szüleid sem akarnak boldogtalanul látni és itt boldogtalan leszel. Egy életed van és a sajátod boldogságáért te tartozol egyedül fdlelősséggel. Más nem fogja helyetted megoldani a boldogulásod.
A párod nyilván le lesz sújtva, meg igen, sokan ugyanígy reagálnak hogy ők belehalnak, megöregszenek egyedül inkább, stb. De a párod meg a saját boldogulásáért felel. Nem veheted át az ő életének terheit magadra, nem áldozhatod be magad az ő boldogsága oltárán.
Csakis akkor kap ő esélyt arra, hogy boldog legyen, ha kilépsz. Mert jelenleg egy hazugságban éltek.
29/N
Kedves 57%-os!
Erre csak annyit reagálnék, hogy de, nagyon is tisztelem a párom, pontosan ez akadályozott meg benne, hogy bármi olyat tegyek, ami ennél komolyabb. Ha nem tisztelném, akkor most kb olyan kérdést tettem volna fel, hogy "Tudtok kiadó motelt xy helyen, ami csak pár órára is kivehető?" Gondolom te is olvastál már nem egy ilyen kérdést. Akkor jogosan mondhatnád azt, hogy nem tisztelem, de így nem, ezért éreztem, hogy meg kell védenem magam most. És nem hiszem, hogy annyira borzasztó az, hogy ha úgy döntök, akkor szeretnék lezárni egy elég hosszú periódust az életemben emberhez méltó módon, lehetőleg úgy, hogy nem hajigálunk semmilyen bútordarabot.
Ettől függetlenül nyilván nem vagyok szent, ezt most valahol nagyon elrontottam és elfogadom a kritikát, de EZT a jelzőt nem.
De láthatóan Te is megkaptál valami hasonlót már egy másik nőtől a múltban, azért érint így a téma, így persze meg tudom érteni és sajnálom.
Pontosan izgalom van az életemben anélkül, hogy kamukérdéseket gyártsak, nem szorulok erre, köszönöm.
Amúgy hol írtam, hogy tökéletes nő lennék? Ha ez lennék, ez az egész nem történt volna meg. De kérlek idézd azt a részt, ahol te ezt a gondolatot látod leírva, most már én is kiváncsi vagyok.
A többi hozzászólónak még mindig nagyon köszönöm a segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!