Mit tegyek, ha nem bírom elviselni, hogy nem a szerelmemmel fogom leélni az életem?

Gyakoroljátok szerelmeteket.

Szakítsd meg kapcsolatot ovisokkal. Ne 3 évesekre hallgas akiknek anyuci azt mondta, egy kapcsolat max évekig tarthat. Nincs ilyen fizikai törvény.

Mindkettőtök érdekében próbáljatok meg változni (mindketten), mert így valójában egymást húzzátok vissza, és ez a feszültség csak nőni fog. Akár pszichológiai kezeléssel, akár tájékozódással abban a témában, hogy hogyan lehet ebből kimászni, egymást segítve másszatok ki a depresszióból. Nem jó az, hogy a kapcsolatotok gyakorlatilag a rossz dolgokon alapszik. Próbáljátok meg egymást kihúzni ebből az állapotból, és azt elérni, hogy a kapcsolat ne a görcsös ragaszkodást, és a még rosszabb állapot elkerülését jelentse, hanem valódi pozitív energiát, amivel feltöltitek egymást.

Próbálj meg változtatni a hangulatingadozásaidon és öngyilkossági gondolataidon, mert itt még csak nem is az az elsődleges probléma, hogy ki viselne el, hanem, hogy saját magadat sem tudod "elviselni". Érződik az írásodból, hogy ez az állapot neked is rossz, csak gondolom ez a megszokott, a kapcsolatod is erre épül, ha műszakban dolgozol, pláne külön a párodtól, akkor az életritmusod sem állandó és biztonságot nyújtó, ezért ebbe a depresszióba, mint "biztos pontba" menekülsz. Pici apró lépésekben próbálj meg leszokni erről, és keresni más, boldogságot nyújtó biztos pontot. Sok-sok kicsi kapaszkodót keress (akár a barátoddal együtt töltött időt, amikor mondjuk nevettek valamin, akár valami sportot, esetleg a munkádban szerzett sikerélményeket, barátokat, családtagjaidat, valamilyen hobbit), és ha ezeket megtaláltad próbálj egyre inkább ezekre támaszkodni. Ha több helyen támaszkodsz, akkor nem is fogsz félni annyira attól, hogy egy kapaszkodót elveszítesz, és a többire támaszkodva akár vissza is tudod szerezni/könnyen találsz más újabb kapaszkodót is.

Ahhoz hogy mindketten fejlődjetek, és életképes felnőtt kapcsolattá váljon a kapcsolatotok a párodnak is hasonlóan meg kell próbálnia kimásznia a depresszióból. Nehéz lesz, mert már beleszoktatok ebbe a mélységbe, és lehet, hogy gyógyult lélekkel mások és újak lesztek a másik szemében, de ha egymásnak valók vagytok, akkor csak jobb lesz a kapcsolatotok. Hiába tűnik bizonytalanabbnak, hogy ha majd már kiegyensúlyozott leszel, akkor esetleg mások is felfigyelnek rád, ahogy majd a párodra is, de hidd el sokkal többet fog érni akkor az a kapcsolat, ahol nem egymás és saját magatok megmentése miatt vagytok együtt, hanem tudnátok élni a másik nélkül, de együtt SZERETNÉTEK lenni és ezért döntötök egymás mellett.

Remélem valamennyire tudtam segíteni és képesek lesztek kiegyensúlyozottá válni és úgy egy szabad kapcsolatot kialakítani.

(Ha félreértelmeztem volna az érzéseidet ne vedd magadra, de akkor is remélem, amit az utolsó bekezdésben írtam.)

Alapból minek kezdtetek kapcsolatba azelőtt, hogy elmentetek volna pszichológushoz, aki amennyire tud, helyrehoz titeket.

És igen, szakítani fogtok, MIATTAD, mert baromságokon agyalsz, és ezt ő is észre fogja venni.

Amúgy igazad van, mert egy lelki sérült emberrel értelmes NEM KEZD, mert csak lehúzza őt a szintjére.