Elhagytam a szerelmem, de megbántam! Mit tegyek?

8.: Tehát 20 és fél éves voltál, amikor megismerted, ő pedig 21 és fél éves. Nem, nem volt gyerek, ugyanakkor lelki érettségben mindketten lehettetek gyerekek és ez nem szégyen, ebben a korban én is az voltam. Viszont 4 év együttélés után tényleg megkérhette volna a kezedet, ha szeretett! Miért is nem tette? Ennyi együttélés után, majdnem 26 évesen, már senki sem gyerek, lelkileg sem!

Az Anyukám 19 éves volt, Édesapám pedig 22, amikor megismerkedtek, egy évre rá házasok voltak és ez élethosszig tartó kapcsolat lett!

"26 éves vagyok,ő pedig 27. Miért nem kérte meg a kezem? Mert még gyerek volt,egyszerűen nem nőtt fel akkor. Sokat veszekedtünk,nem beszéltünk sokszor már szépen egymással,de mégis ragaszkodtunk a másikhoz. Mikor otthagytam úgy sírt mint egy kisgyerek. Nehéz volt,de úgy éreztem muszáj megtennem. Ha most újra kezdhetnénk biztos minden teljesen más lenne! Ezalatt a pár hónap alatt nagyon sokat változott,jó irányba :)"

ui.: 26 vagy és nő és itt sírsz, amikor abban az életkorban vagy, hogyha egy 26-27 éves pasit akarsz magadnak, akkor majdnem másfélszer annyi esélyed van statisztikailag, mint a pasiknak! Ne sírj, te döntöttél, hogy elhagyod, viselkedj felnőtt nőként!

Ráadásul, a statisztikai esélyeid 28 éves korodig, egyre jobbak lesznek és 28 és 30 éves korod között maximálisak egy komoly párkapcsolatra! De még 30 és 33 éves korod között is jobbak lesznek sokkal az esélyeid, mint a pasiknak! Ez statisztikai mérésekből kimutatható tény!

Mit sírsz még?

Térjünk vissza a témára, ha 34-35 éves leszel és nem lesz majd komoly párkapcsolatod. Nos akkor meg foglak érteni, jogosan sírhatsz majd, mert azonosak lesznek a kapcsolat találási esélyeid a hasonlókorú pasikéval, vagy picit rosszabbak annál.