Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Bátorság szakításhoz?
Valószínűleg már a sokadik kérdés, hogy 'hogyan szakítsunk kíméletesen', de szeretném elmesélni az én történetem.
32 éves nő vagyok egy 47 éves férfival, nem is tudnám meghatározni milyen kapcsolatban. A munkahelyen ismertem meg amit már nagyon bánok hogy belementem. Először elutasítottam finoman, de végül csak maga köré csavart. Nekem már az elején is feltűnt ez a 15 év korkülönbség, de úgy voltam vele hogy lesz ami lesz. Az első idők szuperül teltek, aztán a beosztásunk miatt ilyen heti 1-2x találkoztunk csak. Aztán ez ilyesfajta csökevény kapcsolat lett nég több hónapig. Én hittem benne hogy lesz majd a nagy áttörés, terveztünk, volt egyfajta lendület ami még működtetett.
Aztán csak elkezdett feltűnni, hogy a pénzzel nem tud bánni. Többet keres mint én, mégis sokszor tőlem kért hó végén kajára. Szeret kocsmákban ülni, fogadni, fizetni másoknak. Mondom oké ha az ember heti 1x megiszik egy sört a haverokkal, de ez elment már kb minden naposba. A legszörnyűbb az volt, amikor egyszer találkoztunk és láttam rajta hogy valami nem oké - persze hogy nem, a lakótársaival drogoztak előző este de ne aggódjak ez csak egyszeri volt.
Most egy műtét miatt haza kellett utaznia, ez volt szeptemberben. Azóta nem találkoztunk, mentség legyen a 2ezer km.
Az elején még tartottuk egymásban a lelket, szerettük és vártuk hogy ez lemenjen, viszont mostanra így fél év után bennem már levált valami. Kevesebbet is keressük egymást ő még persze ugyanúgy mint eddig, minden reménye én vagyok és családot akar velem, ház autó ilyenek. Na már most nekem ez kezd creepy lenni vagy nem is tudom... Már nem akarom ezt vele, ha beszéltem ezekről a dolgokról csak felzaklatódott és azt mondja nem függő. Csak azért 47 évesen se kutyája se macskája, elvileg minden exe őt dobta és milyen szemetek is ezért ugye.
Örökölt egy nem olyan kevés összeget amiből a jövőnket tervezte, de ma írja hogy ez rohamosan fogy.
Nem szeretnék tapintatlan lenni mivel azt látom hogy öregszik, senki nincs vele csak én. Minden reménye bennem van, én meg nem tudom hogy csináljam a dolgot. Kicsit azért félek is a reakciótól főleg hogy egy helyen dolgozunk, ha akar tud ártani nekem.
#11
Úgy gondoltam hogy korrektebb lenne személyesen talán de igazad lehet
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!