Hogyan dolgozzam fel, hogy a barátnőm szakítani akar velem 5 év után?

ez kb a dedó kategória...

ha nem megy, nem kell eröltetni. Közösen megbeszélni és közösen a szakítás mellett dönteni.

Most te dacból nem fogod kimondani ő meg a büszkesége miatt, akkor még így fogtok élni évekig?

Őszintén, te ezt így akarod folytatni?

Senkit se érdekel, hogy ki szakított kivel. A ti esetetekben meg simán felmondás közös megegyezéssel...🤷 Hiszen mindketten boldogtalanok vagytok, mindkettőtök érdeke, hogy továbblépjetek.

Szakíts! Minél előbb túlesel rajta, annál jobb. Az első 1-2 hét 💩, de aztán az élet megy tovább.

Gondolj arra, ha most megteszed, két hét múlva már rendben lehetsz. De ha tovább húzzátok, akkor két hét, két hónap, két évvel később is ugyanilyen pocsék lesz. De inkább egyre rosszabb.

Saját magadban legyen annyi, hogy ha azt látod hogy nem működik a kapcsolat és megtettetek mindent hogy javítsatok rajta, de ennek ellenére nem jó, akkor mond ki te hogy vége.

Vagy neked jó akkor is minden ha egyébként magad is látod hogy sz_r?

Eleve gyerekes dolog a rokonokkal foglalkozni ebben a témában. A rokonaitok élnek a párkapcsolatotokban vagy ti?

Mi köze a rokonoknak ahhoz hogy ti szakítotok e vagy sem? Mi ez óvoda, hogy engedélyt kell kérni, hogy mit szólnak hozzá?

Ha azt látod hogy a másik nem szeret, manipulálni akar, akkor ne hagyd magad, mond ki inkább te hogy vége, mert különben az idők végezetéig benne ragadhatsz egy toxikus kapcsolatban. Nem kell a másikra mutogatni, saját magadért te vagy a felelős, te döntesz a saját életedről, lépj te.

Tök mindegy hogy ki mondja ki hogy vége, ha egyszer valami sz_r akkor az is marad bárki mondja is ki.

Ahogy a mondás is tartja: Segíts magadon Isten is megsegít!

Hülyeség olyanhoz ragaszkodni aki nem szeret és már nem akar veled lenni?

Nem vágysz rá, hogy inkább olyannal legyél együtt, aki szeret és boldog melletted?

Nem lenne baj, ha kapcsolatfüggőség helyett életkortól és megjelenéstől függetlenül lenne benned annyi önbecsülés, hogy nem ájulsz el a “jájjj de szeretem”-mel olyan embertől, akit tisztelni is nehéz, mert a viselkedésével nem szolgál rá.

Tényleg gondolkodj már el egy kicsit és lépj hátra egyet a szituációból: melyik szerettednek tanácsolnád jószívvel, hogy egy tiszteletlen, értéktelen, lenyomó kapcsolatban tanyázzon csak azért, mert kis faluban lakik vagy nem néz ki kifogástalanul? Inkább szenvedsz napi szinten meg lemész lábtörlőbe?

…lehet erre azt mondani, hogy inkább igen és neked még így is megéri, de akkor talán ez a kérdés sem született volna meg…

Az életed összes nyomorára egyébként nem lesz nő, aki hosszútávon megoldást jelentene, de te tudod.

(Félve jegyezném meg, hogy 2024-ben 30 körül tanulni- akár online, udemy-n pl, jobban fizető melót keresni, ne adja ég arrébb költözni kis hazánkban cseppet azért nem lehetetlen küldetés, már ne is haragudj… de tudom, itt nyígni könnyebb)