Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezt mennyire elfogadható érv a szakítás mellett?
Párom máshol képzeli el a jövőjét helyileg, mint én. Az a közeg, ahol élni szeretne, számomra a szorongással egyenlő. Viszont őt oda húzza a karrier, az örökség, a családja.
Tudom, hogy szeret, és hogy hajlandó mindenről lemondani miattam, csak hogy együtt maradjunk. Én ezt azonban nem akarom, mert ez egy életre szóló tüske maradna benne, amit biztosan bánni fog. Szerintetek mennyire helyes lépés ilyen esetben szakítani, hogy végül mindketten olyan embert találjunk, akivel egyezik a jövőképünk?
Igen, engem is az érdekel, mi a szorongás tárgya.
Sajnos ha valamelyik fél túl nagy dologról mond le, élőhely, munkahely, barátok... az előbb-utóbb visszaüt, s pl. vita során az első lesz, amit felhoz...
Eleve azzal kezdem, hogy nem kell elfogadható érv a szakításhoz. Ez nem a bíróság, ahol érvelni meg bizonyítani kell. Tehát az is elfogadható érv, hogy te nem akarod a kapcsolatot folytatni, részedről itt vége és kész. A másik ezt is _köteles_ elfogadni.
Amúgy: igen, teljesen érthető ilyen esetben a szakítás.
Ha ő vidéken akár élni, te meg városban az lehet gond.
Kell egy vidéki ház, ahova kitud járni :)
Ha szeretitek egymást, oldjátok meg.
Hosszú az élet ahhoz, hogy mindent megoldjatok viszont lehet túl rövid, hogy találsz még egy embert aki mindent feladna érted :)
Ha érted :)
Ahhoz hogy két ember hosszú távon egy jó párkapcsolatot/házasságot alakítson ki, elég sok mindennek klappolnia kell. Nem elég a szerelem meg a jó szex (sokan azt hiszik hogy ez elég)!
Fontos a közös jövőkép, közös életcélok (mindkettő támogassa a másikat), egymás tisztelete, megbecsülése, jó kommunikáció, a másik fél teljes elfogadása (rokonaival, életének előzményeivel együtt), tudjanak jól együtt élni (lakva ismerszik meg a másik), egyező pénzügyi kultúra, munkához való hasonló hozzáállás stb, stb.
Ezek alapján ha te úgy érzed, hogy hosszabb távon nem tudsz a másik ilyen jellegű dolgaival azonosulni (ő sem a tiéddel), akkor tényleg nincs értelme a másik idejét húzni.
Azért megjegyzem, hogy a szorongásnak megfeleltetni az életet kóros dolog. A szorongás egy betegség ami kezelhető, legyőzhető.
Ráadásul a legnagyobb félelem az ismeretlentől való félelem, szóval tökre érthető, hogy a párod külföldi állásajánlata - amiről tegnap is írtál....:D - az új és ismeretlen közeg miatt ijesztő.
De banyek, talán nem féltél az első napodon az iskolában? Vagy az új munkahelyeden? Aztán valahogy mégiscsak alkalmazkodtál.
A szakításhoz nem kell ok.
De ha tényleg csak a szorongásod az egyetlen ok, akkor amint megtörténik és visszacsinálhatatlanná válik a szakítás, úgy meg fogod bánni, mint annak a rendje. Mert csak azért hagytad a kapcsolatodat kisiklatni, mert féltél az ismeretlentől, amit még csak nem is egyedül kellett volna megismerned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!