Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha két ember tényleg szereti egymást,akkor miért nem tartanak ki egymás mellett a nehezebb élethelyzetekben is? Miért kell szakítani?
Én is nagyon meglepődtem ,hogy erre hivatkoztak,hogy kevés idejük van egymásra. Én ezt mind megértem de sajnos ilyen az átlag ember élete!
Elmegy mind2 ember dolgozni, délután -este hazaérnek és akkor van idejük egymásra,esetleg hétvégén!
Meg ahol az egyik éjszaka dikgozik,másik naoközben ott mi van? Az valóban borzasztó lehet amúgy,de szerintem nem szakítási ok!
De ők tudják ,pedig szép pár voltak szerintem .
1. Nem az. (nem nyitok vitát)
Kitartok, abban az esetben, ha azokat a nehéz élethelyzeteket nem a másik fél okozza. Pl ha mérgező kapcsolatba kényszerít, megfojt a "szeretetével", rajtam akarja feltornázni az önbizalmát vagy kiélni a frusztrációit. Ez így, ebben a formában nonszensz. Az más, hogy egyikünk beteg és akkor ott vagyok mellette, vagy kudarc éri és akkor támogatom (érzelmileg), osztozunk az élet bánatában vagy kiállunk egymásért, ha valaki rosszul bánik velünk. Na de nem arról kell szólnia egy kapcsolatnak, hogy én folyamatosan atyáskodom a másik felett meg elviselem a f*szságait.
Ez igazából több kérdéskört is érint.
Egyrészt: szép dolog dobálózni azzal, hogy "jóban-rosszban", meg hogy "kitartunk egymás mellett bármi áron", de ezt nem mindig ésszerű követni. Csak egy példa. (És tudom, kicsit eltértem a kérdésben szereplő példától.) Van egy pár, szeretik egymást nagyon. De a pasas idővel egy agresszív barom lesz (igazából mindig is az volt, csak ameddig nyeregben nem érezte magát, addig tudta palástolni), a lányt gyakran veri, verbálisan és fizikailag is durván bántalmazza. Szerinted mi ilyenkor a bölcsebb döntés? Kitartani mellette, "mert hát azt ígérte", akkor is, ha idővel belehal? Vagy azt mondani, hogy kell a francnak egy ilyen működésképtelen, egyoldalú kapcsoalt, és menekülni, ameddig csak lehet? Tudom, ez szélsőséges, de sajnos egyáltalán nem ritka példa volt. De jó példa arra, hogy nem mindig érdemes pusztán elvből kitartani valami/valaki mellett. Egyetlen életünk van. Abból kell minél jobbat kihozni.
Másrészt: van, hogy valami egyszerűen elmúlik. Most akkor tényleg muszáj lenne egy lagymatag kapcsolatban tengődni akár még évtizedekig is, csak mert egyszer, amikor még minden más volt, valamit megígértünk? Megint csak a kérdés: ez kinek, és miért lenne jó?
És igen, bele lehetne kötni, hogy akkor miért ígér meg az ember olyasvalamit, amit nem tud betartani? Nos, két okból. Egyrészt: mert amikot megígéri, akkor még nem látja, hogy mit fog hozni a jövő. Akkor még úgy tűnik, hogy minden tökéletes lesz. Másrészt: mert kifejezetten antiromantikus, és hangulatrombóló lenne egy szerelmes ember szájából az, hogy "csak addig leszek veled, ameddig minden szuper, utána ne is számíts rá, hogy meleltted legyek". Igen. Kellenek néha apró hazugságok, amik az adott helyzetben nagyon is igazak, de nem feltétlenül maradnak érvényben bármilyen körülmény mellett. Normális esetben ezzel mindenki tisztában is van. Én is kimondtam a barátnőmnek, hogy én mindig mellette szeretnék lenni. Nyilván azt mindketten tudjuk, hogy ha mondjuk kiderülne róla, hogy egy sorozatgyilkos, és épp a rokonságom lemészárlására készül, egyetlen percig nem lennék vele együtt többé. De elég idiótán hangozna egy szerelmi vallomás, amiben tételesen, "szerződésszerűen" felsorolnánk, hogy milyen esetben nem érvényes a "szeretnék mindig veled lenni" kitétel. :D
Ettől persze az ígéret még nem hamis, csak tisztában kell vele lenni, hogy az egy optimális jövőképet feltételezve született meg.
Ettől függetlenül én továbbra is úgy gondolom, hogy egy valódi szerelem nem csak az első problémáig tart, viszont az sem mindegy, hogy az a probléma összeegyeztethető-e a kapcsolat folytatásával, vagy sem.
Harmadrészt pedig: az ilyen netes "sztárocskák" csak azt mutatják a nyilvánosság felé, amit szeretnék, ha látnának belőlük. Az, hogy azt kommunikálják a külvilág felé, hogy nagyon szeretik egymást, az egy dolog. Hogy valóban mit éreznek, azt meg lehet, hogy soha nem tudjuk meg. Ott van pl. Gabby Petito esete. Ők voltak a tökéletes álompár... Instagramon. Közben meg egy bántalmazó, birtokló kapcsolatban élt, csak erről a "közönség" semmit nem tudott. Csak azután, hogy megtörtént a tragédia. Utólag persze már tudjuk, hogy a valóság a "kirakattól" nagyobb távolságra nem is lehetett volna. Csak azt akarták mutatni a külvilág felé, hogy ők egy borzasztóan tökéletes kapcsolatban vannak, ők a legboldogabb pár a világon.
Egyébként én is elég kamuszagúnak érzem ezt a "nincs időnk egymásra" dolgot. Ha tényleg ez az ok, akkor az ő kapcsolatuk egy lagymatag nagy nulla volt. De én inkább úgy sejtem, hogy a valódi ok teljesen más, csak kellett valami fedősztori, amivel megítélés szempontjából még jól is kijöhetnek a szakításból.
(Mondjuk én eleve azokat sem tudom megérteni, akik vadidegeneknek élnek. A magánélet az magánélet. Értem én, hogy nézettség, meg minden... de mindig is ostobaságnak tartottam, amikor az emberek a saját magánéletüket árusították ki.)
NAGYON kisarkítva, és felületesen látod a dolgokat.
Nem tudom, te voltál-e már valaha egy amolyan igazi kapcsolatban, de az írásod alapján nem hinném. Az élet nem ennyire fekete-fehét, mint ahogy te látod.
Hogy egy kapcsolat mi miatt lesz lagymatag, nem kell feltétlenül bűnbakot keresni. Jó emberi szokás, hogy mindig okolni kell valakit, mert ezt egyszerűbb, mint beismerni, hogy valamiben tényleg csak ennyi volt. Pedig van, hogy két ember egyszerűen nem illik össze. Lehet, hogy ideig-róáig jól megvannak egymással, de hosszabb távon nem működik. El kell fogadni, hogy van ilyen. Nőjjünk már fel, és ne keressünk dedós módjára mindenhol bűnbakot!
Nem, nem elég mindig némi "kis odafigyelés" ahhoz, hogy az érzelmeket évekig, évtizedekig fenntartsuk. Mint ahogy az sem törvényszerű, hogy egy idő után minden kapcsolat ellaposodik. Az élet nem hangzatos elvekből, és hatásvadász kamubölcsességekből áll!
Azt pedig, hogy egy kapcsola milyen valójában, kívülről nem fogod tudni megítélni. Ezért is hoztam fel szegény Gabby Petito esetét. Honnan tudod, hogy egy kapcsolat nem bántalmazó-e? Ezt nem fogják videóban elmondani.
Házas vagyok,tehát kapcsolatban élek. :))
“Nem,nem elég mindig némi “kis odafigyelés” ahhoz,hogy az érzelmeket évekig,évtizedekig fenntartsuk.” Tudod,nem is az érzelmeket kell évtizedekig fenntartani,illetve nem az olyan érzelmeket,mint a szerelem vagy a szenvedély, mivel azok múlandóak. Hiába keresel folyton másik embert,mikor egy kapcsolatban nem tudod fenntartani ezeket az érzelmeket. Azzal a másik emberrel is elmúlnak ezek egy idő után. Az elkötelezettséget,a tiszteletet, a ragaszkodást,gyengédséget és a szeretetet kell fenntartani. Egymás legjobb barátai lenni,közös programokat szervezni,minőségi időt együtt tölteni,érdeklődni egymás felől stb. Ezekért egy hosszútávú kapcsolatban dolgozni kell,tudatosan odafigyelni ezekre,főleg ha már gyerek is van. Ahoz pedig elkötelezett kell legyen egymás iránt két fél,hogy figyeljen ezekre,életben tartsa a kapcsolatot,mert ugye sokkal könnyebb lustán kilépni belőle és új szerelmet keresni,mint tenni érte. Szerinted ha úgy működne a világ,hogy folyton új embert keresünk,amikor meghal a mindent elsöprő szenvedély,akkor miért létezne a házasság egyáltalán?
Na mindegy,ez az én véleményem. El is tértünk a témától mert ugye Rebekáék nem voltak házasok,viszont igaz az rájuk is, hogy ha még mindíg annyira szeretnék egymást,akkor elkötelezettek is lennének egymás felé és a problémáik megoldásán gondolkodnának, nem pedig a könnyebb utat választanák.
Hogyha tényleg szeretem, kitartok mellette.
Ennyi.
Amikor már ez a szerelem kevés, akkor meg tökmindegy, mert hamarosan úgyis kihűlne a kapcsolat, sajnálatból pedig senkivel nem maradok együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!