Nők akik kisgyerek mellett mentetek szét a párotokkal elmesélnétek, hogy volt?

5 és 9 éves volt a két gyerek.

Úgy volt, hogy félrelépett, lebukott, és kiraktam. Utólag is abszolút jó döntés volt.

Viszont: csak azért, mert most mélyponton vagytok, nem érdemes válni. Nagyon nehéz kisgyerekkel egyedül, anyagilag és érzelmileg lenullázódtok, és békés válás nincs. Arra sincs garancia, hogy lesz következő kapcsolatod, nem hogy jobb. Főleg, ha a szülőkhöz költöztök. Mozaikcsaládban se egyszerű.

Sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb lenne a házasságod javítani, és fedobni a napjaid. Mit csinálnál a válás után egyedül vagy a gyerekkel? Tedd azt! Menj sportolni, csinálj kettesben programot a gyerekkel, szerezz új barátokat, hívd át a barátnőd kávézni, tanulj valami újat! Élj! Ehhez nem kell válni.

Off:

1es, bántalmazó kapcsolatok esetén is ezt tanácsolnád? Mert jelen esetben (melyet a kérdező felvázolt), TALÁN menthető a dolog, bár sejtem, mit érezhet...

Én folyton megkérdőjelezem magam, de végül arra jutok, hogy azt kell tennem, amit az ösztöneim súgnak.

a két gyerek miatt jó döntés lenne a szülőkhöz, vagy legalább nagyon közel hozzájuk költözni. Persze tőlük is fógg, hogy mennyire szeretnének vigyázni rájuk, de máskülönben teljesen egyedül kéne mindent csinálnod

de a leírtak alapján nem gondolom menthetetlennek a kapcsolatot. Elfáradtatok, ellaposodott, de hűség és szeretet még megvan, akkor próbáljátok helyre hozni

Azaz igazság, hogy ez sose működött igazán, terhes lettem 3 hónap ismertség után és nem volt szívem elvetetni, és együtt maradtunk,de csak kinlódunk egymás mellett évek óta, alig beszélünk.

Ezen mi a menthető szerintetek? 5 éve vegetál.

Én biztosan kilépnék. Annyira fiatal vagy, kellene a francnak egy lusta disznó, aki a gyerekével sem törődik.

Tegyél a boldogulásodért!

4#, nincs itt semmiféle kapcsolat, a semmin nincs mit mentegetni. Nem laposodott el, hanem sose működött.

Kérdező, hogy egyedül hogyan boldogulsz, azt azelőtt kellett volna végiggondolnod, mielőtt vállaltad a gyereket.

5 éves gyerek mellett már bőven el lehet menni dolgozni, ha nincs más megoldás, akkor menj vissza a szüleidhez, aztán önállósodj minél hamarabb.

Viszont nem értem, hogy mire vártok évek óta? Mit kerestek még egymás mellett? Nehogy azt mondd, hogy a gyerek miatt vagytok együtt, mert egy ötéves már nem hülye, látja és érzi, hogy semmi nincs rendben körülötte.

Mielőbb lépj valamerre, mert ez senkinek sem jó.

5 éves kapcsolatból született a lányom, terveztük, egész jól ment minden. Anyós a közelbe költözött és akkor kezdődtek a gondok. Röviden ennyi. A lakást én bérletem évek óta, szval ő ment.

Nem volt egyszerű időszak, de szüleim sokat segítettek és most is (anyagilag én oldottam meg mindent, fél évig laktunk otthon). Anyámék amúgy is igénylik, h a lányom sokat legyen ott.

Azóta új párom is van, neki nincs gyereke, nem tervezünk, lányomat szereti.

Neked kell tudni, h hogyan tudsz boldogni.

De egy ilyen kapcsolatba nincs értelme benne maradni.

A házat meg igen is el kell adni.

Igazából ő nem segít, nem foglalkozik a gyerekével.

Munkád van?

N30