Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg ennyiből áll egy szakítás?
Sziasztok. Rövid próbálok lenni..
Több mint 6 éve vagyunk együtt párommal..
Örökösen civakodtunk mint tűz és víz,de ez mellett imádjuk egymást..
Van egy közös lassan 2 éves kisfiúnk,sokat járunk ide-oda kirándulni,szóval tényleg teljesen oké..
Viszont ő kint dolgozik Ausztriában és csak hétvégén van itthon,van hogy csak szombaton jön haza de vasárnap indul is.
Tegnap kimenetünk a hegyre mert van egy kis pincénk,2 autóval voltunk ott.
Reggel elindultunk haza,mondta hogy belép valami levélért a szüleihez.
Ez volt 8kor,mondta direkt hogy nem is marad ,még 1 kv se iszik meg mert siet haza..
Onnan fél órára lakunk,és 2-3 óra után elkezdtem hivogatni hogy mégis hol van stb..
Nem vette fel..
Aztán ez után pár órával megint hívtam,többször akkor felvette az 50.ik hívásra,mondta jön.
Kérdezte kimostam e a ruháit,bosszúbol mondtam neki hogy nem.
Tudom ezt nem így kellett volna lereagálni de annyira kevés időt vagyunk együtt hogy nálunk 1 óra is sokat számít. :(
Szóval közben a ruhái meg is száradtak,be is pakoltam mindent elkészítettem neki..
Majd megjött aztán mondta egyszerre hogy most össze pakolja az összes cuccát Aztán megy..
Na hát akkor ami lett bennem..
Mondom ezt nem hiszem el,ilyen nincs hogy azért mert én meg mertem kérdezni hogy mégis mit csinált és hol volt,azért szakít velem..
Aztán kis idő után tudatosult mivel össze pakolta az összes ruháját és elment..
Annyit kifelejtettem hogy a balhé közepén elment fürdeni,és igen,nem szép dolog,de bele néztem a telefonjába de nem találtam semmit..
Ő úgy tudja hogy én nem tudom a kódját szóval biztos nem is törölt semmit..
Tudom hogy ez nem korrekt de egyszerűen nem tudtam másra gondolni hogy egy szar veszekedés miatt szakít,de szerintem nincs senkije..
Úgyhogy nem tudom hova tenni jelenleg,amióta elment bőgök..
Veletek volt már ilyen?vagy csak hirtelen felindulásból van ez?
Bocsánat ha kicsit kesze-kusza vagyok,de most totál sokkban vagyok 😪
A kérdésednek ez a két mondta ellentmond egymásnak: "Több mint 6 éve vagyunk együtt párommal.
Örökösen civakodtunk mint tűz és víz, de ez mellett imádjuk egymást.."
Hat éve civakodtok, tűz és víz vagytok, de imádjátok egymást? Legfeljebb Te imádod őt (legalább is ezt hiszed, pedig ez önámítás), de részéről ez nincs így. Ilyen viszonyok mellett meg még gyereket is vállaltatok?
Sopronban élünk,bár nem tudom miért fontos
:/
"Örökösen civakodtunk mint tűz és víz,de ez mellett imádjuk egymást.."
Lehet megideologizálni, hogy "jaj, ez csak izgalmasabbá teszi a kapcsolatot", meg hogy "ilyen egy jó kapcsolat, van egy kis csípkelődés, de a végén mindig kibékülnek", stb, de a helyzet az, hogy az örökös civakodás soha nem jó. Saját tapasztalatból is beszélek. Ez lassan, de folyamatosan építi le a kapcsolatot. Nem 1-2 hét alatt, sőt, általában nem is 1-2 hónap alatt. Hanem évek alatt.
Két ilyen kapcsolatom is volt. Az egyikbe egy év elteltével fáradtam bele, a másikban 3 évig voltam. Ameddig az a bizonyos 2rózsaszín köd" mintegy pajzsként megvéd a negatívumoktól, addig nem zavaró a marakodás. Vagy legalábbis az ember figyelmen kívül hagyja. De amikor a szerelem egy kevésbé elvakult, de érettebb fázisba lép, ott már bizony az ilyesmi napról napra építi le a kapcsolatot. Aztán volt egy pont, amikor már megkérdeztem magamtól, hogy ennek így van értelme? Van értelme egy kapcsolatnak, ahol napi szinten negatívumok érnek? Egy kapcsolatnak a boldogságról kellene szólnia, és nem arról, hogy éppen aznap mibe akar belekötni. Elgondolkoztam azon, hogy míg másoknak öröm az, amikor együtt lehetnek, és kedvesek egymással, nálunk meg már szinte kerültem a találkozást, mert tudtam, hogy addig volt nyugodt napom.
És egyszer csak volt egy utolsó csepp, aminél végleg elegem lett. Önmagában nem volt nagy dolog. De az adta meg a végső lökést. És minden bizonnyal már anélkül is vége lett volna, csak idő kérdése, hogy mikor.
"sokat járunk ide-oda kirándulni,szóval tényleg teljesen oké"
Nem.
De ez jól mutatott a "kirakatban". Tipikus látszat-kapcsolatok jellemzője. Megyünk ide-oda kirándulni, ha tehetjük, beutazzuk a fél országot, csak éppen az alapvető dolgok nem működnek. Ilyenkor gyakorlatilag kirándulótársak vagytok, és nem szerelmes pár.
"Kérdezte kimostam e a ruháit,bosszúbol mondtam neki hogy nem."
És ezzel hogyan is álltál bosszút?
Tudod, ahol már valamit meg "kell" bosszúlni, az már rég veszett ügy. Ott az már azt jelenti, hogy a kapcsolat krónikusan mélyen van, és/vagy a kommunikáció elemi szinten sem működik.
"Tudom ezt nem így kellett volna lereagálni de annyira kevés időt vagyunk együtt hogy nálunk 1 óra is sokat számít."
És itt jön elő a következő probléma. Gyakorlatilag nem vagytok együtt. Valószínűleg csak azért tartott ki idáig a kapcsolatotok, mert a sok külön töltött idő egyszerűen "elnyújtotta" a folyamatokat.
"Mondom ezt nem hiszem el,ilyen nincs hogy azért mert én meg mertem kérdezni hogy mégis mit csinált és hol volt,azért szakít velem.."
Nem, nem azért.
Hanem mert napi szinten maceráltad, neki meg elege lett belőle. Meg a dedós "bosszúidból".
"Annyit kifelejtettem hogy a balhé közepén elment fürdeni,és igen,nem szép dolog,de bele néztem a telefonjába de nem találtam semmit.."
Látom, azért a bizalom is magas fokon volt ebben az "álomkapcsolatban".
"vagy csak hirtelen felindulásból van ez?"
Igen.
Hirtelen, 6 évnyi felindultságból.
Amit tehetsz, az az, hogy levonod a tanulságot, és a jövőben érettebben fogsz a kapcsolataidban viselkedni. Sokat segítene, ha önismereti, és konfliktuskezelési tréningeken is részt vennél. Ezt már helyre nem fogod hozni, de törekedhetsz arra, hogy a jövőben ne tedd tönkre a kapcsolataidat.
Köszönöm utolsó.
Komolyan hasznos volt amit írtál.
Csak egyszerűen meg nem vagyok képes felfogni. Olyan gondoskodó volt velem folyamatosan, nem éreztette azt hogy valami nem jó.
Max tényleg annyit hogy ha esetleg úgy lenne,megpróbálni ténylegesen együtt élni.
Húsiparban dolgozik,nekem is lenne ott munka.
Mármint azért gondolok erre hogy hátha jobb lenne.
Akkor simán lehetne több szabadideje mert alapban együtt lennénk egész héten .de lehet hülyeség
"Csak egyszerűen meg nem vagyok képes felfogni. Olyan gondoskodó volt velem folyamatosan, nem éreztette azt hogy valami nem jó."
Dehogynem. Csak te nem voltál hajlandó ezt észrevenni.
Szerinted a veszekedés nem annak a jele, hogy valami nagyon nincs rendben?
Vagy hogy gondoltad? Hogy majd külön jelentést nyújt be, hogy elérted a tolerálható veszekedések maximális számát?
Végig jelezte, hogy ez nem oké, csak te soha nem vetted ezt figyelembe. Csak miután már vége lett.
"ha esetleg úgy lenne,megpróbálni ténylegesen együtt élni"
Majd a következő kapcsolatodban.
Zárd le, kérlek!
Vége, ennyi volt. Ne most akarj 6 évet helyrehozni!
"Húsiparban dolgozik,nekem is lenne ott munka."
ha olyan a végzettséged?
"Mármint azért gondolok erre hogy hátha jobb lenne.
Akkor simán lehetne több szabadideje mert alapban együtt lennénk egész héten .de lehet hülyeség"
Igen, ez hülyeség. Nem mondom, hogy ne láttam volna rá működőképes példát, de legtöbbször nem szerencsés a barátunkkal/barátnőnkkel/házastársunkkal egy helyen dolgozni. És egyébként is: te azt reméled, hogy a munkahely az valamiféle szabadidőközpont?
Most egyelőre dolgozd fel a történteket! Dolgozz azon, hogy ne egy elviselhetetlen hárpia legyél!
Meg igyekezz olyan kapcsolatot keresni, amiben jut egymásra is időtök.
Igen, lényeges a munka. De tudod, amikor kvázi távkapcsolatban vagytok, mert a munka miatt nullához közeli idő jut egymásra, az nem vezet jóra. Akkor inkább legyen kevesebb pénz, de legyen egy valódi párkapcsolat.
De ez már a jövő zenéje.
Ez alapból egy nagyon nehéz életforma. Én is ebben a helyzetben vagyok. Péntek este jön, vasárnap megy. Ami nekem fura, hogy ő ragaszkodott ahhoz, hogy te szülni hazagyere. Nálunk közös gyerek még nincs, viszont tervbe van. A párom iszonyatosan szeretné ha majd kint születne, ahogyan azt is hogy kiköltözzek.
Nade visszatérve, ha hazajön egy hét után, tényleg nyugodt légkörre vágyik. Ilyenkor butaság bosszúból idegesíteni. Én ilyenkor a legnyugodtabb helyzetet teremtem, és nem is akar nélkülünk( hoztam egy gyereket a kapcsolatba) menni sehova. A bizalmunk az teljesen adott, a telefonok még lekódolva sincsenek. Van mikor hazaér és kicsit frusztráltabb, idegesebb.. ilyenkor hagyok neki x időt hogy kikapcsolja azt ami a munkában volt, és áthangolodjon ránk. Nem balhézok, vagy veszekszem vele, hagyom hogy végigmondja, aztán kap egy puszit és annyit mondok neki hogy szeretem.
Hétközben hogy kommunikáltok egymással? Nincs tervbe hogy visszamész?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!