Gáz ha csak azért keresném fel az exem, hogy az arcába dörgöljem hogy túltettem magam rajta?

Persze, hogy nincs túl rajta, hét évig szenvedett mellette, ezt nem öt perc lezárni.

Persze, lehetne mondani, hogy az ember addig ne menjen bele egy kapcsolatba, amíg nincs túl teljesen érzelmileg, de ez azért nem így működik.

Én megértem a kerdezot, nekem is volt ilyen, hogy egy ronda szakítás után elégtételt akartam, hogy fájjon neki, hogy gondolkozzon el, de végső soron nem érdekelt annyira a dolog.

A kérdező túl van azon a kapcsolaton, az exen, de a sebeket, amiket okozott, magan viszi meg sokáig. Ez teljesen normális. De gondolom, itt mindenki más mindent feldolgozott, ami valaha történt vele és semmi nem esik neki rosszul!

12

Szerintem sokan vannak itt, akik még nem tették túl magukat a legutóbbi szakításukon, köztük én is. Ez természetes, csak akkor az ember ne adja elő, hogy "Hú, de nem érdekel már!"

Akár pozitív, akár negatív érzésekkel agyal az ember az exéről, a dolog úgy áll, hogy még nincs túl rajta. Nem ezzel a lelkiállapottal van a probléma, hanem azzal, hogy valakinek annyi önismerete sincs, hogy ezt megértse.

"De gondolom, itt mindenki más mindent feldolgozott, ami valaha történt vele és semmi nem esik neki rosszul!"

Itt nem erről van szó. Igaz, a sebeket sokáig visszük magunkkal, mert nem két perc elfelejteni egy szar kapcsolatot. Viszont ha már megléptük a legnehezebbet, hogy le tudjuk zárni, majd új kapcsolatot keresünk, akkor már csak az új párunkkal szemben is az a legkorrektebb, hogy vele foglalkozunk és nem az exünkkel. Nyilván időnként az emberbe így is belehasít, hogy mekkora fájdalmat szenvedett el, de az ilyen kicsinyes bosszú csak arra enged következtetni, hogy tényleg nincs túl rajta. Ha túl vagyok az exemen, akkor semmilyen módon nem akarok vele újra kontaktba kerülni. Még ha át is futna ilyen az agyamon, akkor sem tenném meg, mert az új partnerre koncentrálok. Vagy, ha ennyire nem tudok rá koncentrálni, akkor inkább nem mérgezem őt is.

Mind csalódunk, fájdalmakat szenvedünk életünk során, de a tetteinket azért még tudjuk koordinálni, erre van az agyunk. Szépen nézne ki a világ, ha mindig, mindenki elégtételből és bosszúból cselekedne.

Persze van olyan hogy elégtétel, bosszú, frusztráció, ...de nem akkor amikor már van egy tök jó párkapcsolata! Akkor ő miben különbözik tőle??

Engedd el ezt Kérdező, vargabetű, fogd fel, ha meg vannak sérelmeid jelentsd fel nem pitiáner bosszú annak semmi értelme- magad alázod le ezzel is-..akkor már játssz nagyba ha belemész:) mert a csávó sem kispályás ezért mondom neked- elsők közt voltam válaszban- óvatosan ezzel! Visszaüthet!

Én is álmodok néha exekkel , semmi jelentősége, imádom a mostanit..)

Ha még meg is léped, csak saját magadat hozod iszonyatosan szánalmas helyzetbe.

Gondolod, hogy ha valaki 7 évig bántalmazó volt veled kapcsolatban és az empátia legkisebb nyomát sem mutatja, akkor majd meghatódik attól, hogy te most boldog kapcsolatban élsz? Nagy ívben le fogja sz*rni, mint ahogy azt az érzéseiddel tette az egész kapcsolatotok alatt.

Értelmetlen egy ilyenbe belemenni, inkább örülnöd kéne, hogy megszabadultál tőle.