Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért érdemli meg a boldogságot, és én miért nem?
Az exem nagyon sokszor tönkretett, megalázott, megcsalt, de én mindig visszafogadtam, mert annyira nagyon szerettem őt… most lassan egy hónapja mentünk szét, de neki már új barátnője van, akivel boldogok…
Semmi pénzért nem fogadnám már vissza, de nem értem, ő miért érdemli meg a boldogságot, és én miért nem? Ő rengetegszer bántott, de én soha semmit nem tettem ellene. Talán nem voltam mindig tökéletes barátnő, de mindig próbáltam neki mindent megadni. Ő viszont annyiszor bántott és megalázott…
Nem érdemek szerint osztogatják a boldogságot.
Ő hajlandó volt kihasználni téged, esetenként porba tiporni az önbecsülésedet (gondolom én).
Te pedig voltál akkora mamlasz, hogy mindezt hagyd.
Mellesleg, szerinted az új barinőt mikor hozta össze? Hát perszehogy melletted...
Az ilyen ember lehet, hogy boldognak érzi magát, de szerintem nem az.
Ő is tudja mélyen belül, hogy egy farok. A lelke nem tiszta. Sose lesz olyan boldog mint egy igaz ember.
nem érdemli meg, de ezzel nem foglalkozik csak elveszi amire szüksége van
az h közben átgázol néhány gyenge jellemű emberen az nem számít
és az se számít h te mit meg nem tettél érte a kapcsolat alatt
Van egy barátnőm, akitől hónapokig hallgattam ezt a f@sz mondatot. Senki nem érdemli meg és senki nem kapja ingyen a boldogságot. Mert nem díjként osztogatják, így az érdemeid pont nem hatják meg a világot. Vagy teszel azért, hogy boldog legyél, vagy ülsz és siránkozol, mint most.
Őt nem hatotta meg, hogy vége lett, mert valószínűleg amúgy se szeretett. Te szeretted így most gyászolod a már rég halott kapcsolatodat.
Bár ez egy természetes folyamat, a lezárást egyáltalán nem segítik az ilyen értelmetlen sirámok. Azért boldog, mert az ő lelkét nem sebezte meg, hogy már nincs veled, így lazán talált mást. Aztán ha ezt a nőt is megunja majd tovább áll.
Ha nem vagy érzelmileg érintett, akkor könnyen megy az ilyesmi.
Te meg majd kimászol a lelki szarból ami a szakítással jár és találsz te is másikat.
Ez az élet rendje. De az ilyen semmit érő önsajnáló kliséket felejtsd el. A te dolgod, hogy úgy alakítsd az életed, hogy boldog légy, ne told a világegyetemre a felelősséget.
Szerintem nyugodtan átrakhatjuk az ezo-rovatba, ha sokat emlegeted a karmát. :D
Nem, vannak elnyomó típusú emberek, akik megtalálják a magadhoz hasonló gyengébb jellemeket.
Kitalálom, sosem álltál ki magadért, imádsz mártírkodni?
Döntéseket hozol az életeddel kapcsolatban, vagy csak sódródsz az árral?
7-es, nem egyáltalán nem vagyok ilyen, akit leírsz. Sőt, mindig kiállok magamért és az igazamért. Bár igaz, hogy ezt mondhatnánk inkább múltidőbe :) Mielőtt összejöttem vele, egy határozott, céltudatos lány voltam. Akkor még suliztam, edzeni jártam, buliztam és dolgoztam. Aztán összejöttem vele, szép lassan a függője lettem, és mire elsőnek kidobott, az életem nélküle romokban hevert. A céljaimért mindent megteszek, a “baj” velem az a hatalmas szívem. Ha meg szeretek valakit nagyon ragaszkodok, és bármit megteszek érte, köré építem az életem. Ja meg túl érzékeny is vagyok sajnos:)
8-as, igen tudom, utólag hogy nagy butaság volt. Most is csak nekem fáj, hogy ő boldog és van neki más. Nem fogadnám már őt vissza többé az idei esetből már tanultam viszont ettől függetlenül nagyon fáj hogy ő boldog, én viszont annyira egy roncs ember lettem mellette hogy azt se tudom én hogy lehetnék egyáltalán boldog. Lerombolta az életem, a személyiségem, elérte hogy függjek tőle. És ezért mentem vissza hozzá újra és újra :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!