Mi volt a legkegyetlenebb mód, ahogy szakítottak veletek?

Az, hogy nem szakított, hanem addig játszmázott, hanyagolt, bántott míg elérte hogy én mondjam ki. Mert mindig is rettegett a felelősségtől és a komoly döntések, a viselkedésének következményeit sem akarta vállalni soha.

Mire nekem feltűnt, hogy miért olyan velem amilyen... addigra eléggé odalett az önbecsülésem. Akkor azt hittem csak egy rossz időszaka van, csak utólag tűnnek fel a dolgok és nyer értelmet a viselkedése. Rég nem szeretett már.

Első kapcsolatom, 19 évesek voltunk mindketten, ő nem szűz, én igen. Erőltetette h szexeljünk. Nem akartam amig nem voltam készen rá, összejöttünk, szétmentünk, 1x úgy éreztem hónapokkal később, egy év kb, h oké, készen állok, lefeküdtem vele, mondtam neki h szeretem, eddig is szeretttem és legyünk együtt párként, azt mondta oké, másnap reggel bementem az egyetemre, mondtam várjon meg, hazament és közölte h nem megy ez most.. kérdeztem mi az oka? nem szeret? vagy mi a baj?

Mai napig nem tudom mi az ok.. 1x taliztunk egy buliban véletleb, csókolóztunk és megint nem akart semmit. Azóta nem láttam. Akkor nagyon nagyon fájt és rosszat tett az önbizalmamnak...

azóta eltelt 6 év :D

rájöttem h örülök h igy alakult, azóta kiderült h füvezett, hazudott stb. nem nekem való volt az a fiú..

A karjába vett, megcsókolt és azt mondta 2 nap múlva, hogy ezt le kell zárni, mert csak fájdalom fakadna belőle és mert hiba volt és mert nem érne véget soha és ő nem akar csak szexet senkivel, több meg nem lehet.

Hogy lépjek túl valakin, aki 2 év szenvedés után ilyet mond nekem? Mindig úgy tett, mintha én nem jelentenék neki semmit, azt is nehezen fogadtam el, de elhittem végül. És amikor tényleg elhittem, utánam nyúl és azt mondja, hogy azért nem, mert nem lenne vége soha? Jobb lett volna, ha azt mondja, hogy nem jelentek számára semmit. 2 évig úgyis azt hallgattam.