Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A nők miért ennyire körülményesek, ha randihelyszín megbeszéléséről van szó?
Már nem tudom, hányszor fordult az elő, hogy azt mondom, hogy "x metrómegálló", és jön a kérdés, hogy "de ott pontosan hol?". Koordinátákat adjak meg, vagy mi? Miért nem lehet elhinni, hogy úgyis megtaláljuk egymást egy metrómegállóban? A kedvencem az volt, amikor egy villamosmegállóban volt megbeszélve, és azt kérdezte a lány, hogy azon belül hol. Nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek. Más lányismerősöm meg azért akadt ki, mert találkoztunk valahol, és nem elégedett meg azzal, amikor azt mondtam, hogy "úgyis fogunk azon a környéken találni egy kávézót, ismerem a környéket", neki muszáj volt tudnia, hogy pontosan hova fogunk menni, mert hogy ő utálja a határozatlanságot.
Állandóan ezt a körülményességet érzem lányoknál. Miért nem lehet abból kiindulni, hogy a fiú tudja a dolgát, és rá lehet bízni magadat? Ismerem a belvárost, mint a tenyeremet, tudom, hogy adott helyen úgyis találunk egy nyamvadt kávézót, ahol lesz hely. Nem értem ezt a körülményességet.
Ebben szörnyűek vagyunk mi nők, vannak akik meg tényleg.
Sokszor ha én is megbeszélek valamit a csajokkal hogy hová üljünk be, és hiába járunk oda 3 havonta, még tali előtt is felhív, hogy uram atyám, most akkor a bárnál, a vilimegállónál, vagy már beülök a bárba?
Igazad van, de azért lásd be, nem lenne rossz ha ez lenne a legnagyobb gond az életedben, nők terén pláne :D
Nőként is végigfutott a hideg a hátamon. :D Az ilyen szinten életképtelenek az egyetlen embertípus, amit nem tudok elviselni. Nemtől függetlenül sok az ilyen ember. Megbeszélek egy kisebb tárgyalást vele egy kávézóban, és kb azt is le kell írnod neki, hogy melyik asztal vagy hanyadik kocka járólap.. Vagy múltkor az egyik kollégát el akartam küldeni postára, és méterre pontosan el kellett neki magyarázni, hogy melyik ablakhoz álljon, hogy fel tudja adni a levelet. Szörnyű. Egyre gyakoribb az ilyen.
Szerencsére randizni még nem voltam ilyen életképtelen emberrel. Már csak azért sem értem az ilyet, mert ott van a kezében az okostelefon. Ha nem talál akkor írjon, hogy merre vagyok. De előre ne kelljen már neki négyzetcenti pontossággal megmondani, hogy hol fogok állni. A problémád abszolút jogos, de szerintem ez nemtől független dolog. És sajnos nem látok rá megoldást. Elbutulnak az emberek.
"A Deák Ferenc téri metrómegálló 2 négyzetkilométerén belül hogy gondolod megtalálni például a másikat megbeszélés nélkül. Itt te vagy a hülye."
Nyilván nem a Deák téri mm-ba beszélem meg a találkozót, hanem mondjuk az Arany János utcaiba, ahol lehetetlen nem megtalálni egymást. Miért abból indulunk ki mindig, hogy a másik a hülye? Tapasztalatom, hogy teljesen behatárolható helyeknél is állandóan visszakérdeznek a nők, ahogy az utolsó leírta. Semmi értelmet nem látok benne.
"A problémád abszolút jogos, de szerintem ez nemtől független dolog."
Szerintem nem. Ha haverral találkozom, vagy valamilyen okból hímnemű emberrel, akkor ez sose szokott előjönni. Megtaláljuk egymást és kész. A nőkön meg azt látom, hogy állandóan variálnak. Mindig az ilyen jelentéktelen, szöszmötölős részletek érdeklik őket, mintha lenne bármi jelentősége.
Lehet, hogy ő nem ismeri a környéket, és ezért szeretne egy pontosan behatárolható pontot, ahova odatalál.
Neked miért esik nehezedre a megállón belül kitűzni egy ilyet?
Neki nem mindegy, egy egyből megtaláljátok egymást, vagy ott vár egy negyed órát.
Múltkor hozzám is odajött egy pasi széles vigyorral, mert szegény azt hitte, hogy velem beszélt meg randit a megállóban. Kínos volt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!