Netes társkeresés, hogy csináljam?

Hát találkozz velük egy előre megbeszélt időpontban és

helyen :D

Az internetes társkeresés nagy előnye a valamilyen szintű anonimitás, még akkor is, ha tudja a neved, és tudja, hogy hogy nézel ki. A kinézetet ott kompenzálhatod a személyiségeddel, csak beszélgess vele mindennapos témákról, de ne nyomulj rá. Nekem ez bejött, mert sok barátnőm volt már internetről, és semelyik se úgy, hogy én akartam tőlük valamit, csak társaságot kerestem. Idővel ők hozták fel a dolgot.

A külsővel kapcsolatban: Nincsen csúnya ember, csak igénytelen. Nem azt mondom ezzel, hogy nem fürdessz eleget, stb., hanem adj magadra. Mindig van magadon mit szépíteni, ez olyan mint a fénysebesség. A 100%ot nem fogod elérni, de közelebb viszont kerülhetsz hozzá. Tegyük fel, kinyomsz egy pattanást, máris valamennyivel jobban nézel ki (persze miután teljesen elmúlik).

Természetesen vannak alapvetően csúnya emberek, de ha megvannak a normális emberi jellemzőid, úgy értem emberi fejszerkezeted stb. van akkor könnyen van esélyed magadból szépet csinálni. Persze aki alapvetően csúnya, annak is vannak megoldások, de azok már időigényesebbek és drágábbak. Ha az alakoddal van gondod, azon például könnyen tudsz segíteni, de mindehhez akaraterő kell.

Szia! Szerintem először fejleszd egy kicsit az önbizalmad, és utána kezdj el ismerkedni. Nem hiszem, hogy olyan probléma lenne a külsőddel, amin nem lehet javítani. Már úgy értem, akár hiszed, akár nem, de az ilyen apróságok, hogy fodrász, kozmetika, új ruhák stb. is csodákat tudnak tenni. Vagy ha az alakoddal nem vagy elégedett, azon is lehet azért segíteni. Nem okoskodni akarok, hiszen nem ismerlek, csak saját tapasztalatból beszélek.

Szóval ha ez megvan, és sikerült feltunningolni az önbizalmad, akkor hajrá!

Azért meséltem el mindezt, mert velem is volt olyan, hogy társkeresőn ismerkedtem, levelezgettem is egy elég értelmes sráccal, aztán találkoztunk (láttam róla előtte képet, különösebben nem tetszett, de úgy gondoltam, biztos csak nem fotogén, meg hát rólam is készültek már béna fotók, holott nincs gondom a külsőmmel). És élőben tényleg nem volt valami vonzó, de azt hiszem, a legtaszítóbb az volt benne, hogy SÜTÖTT RÓLA, hogy mennyire nincs önbizalma. Na ez az, ami igazán taszító, nem az állítólagos előnytelen külső.

Szóval azt javaslom neked, kedves kérdésíró, hogy először építsd az önbizalmad, és meglásd, utána nem lesz gondod azzal, hogy ha találkozni kell majd a jelentkezőkkel.

Minden jót!

25/L