Lányok nektek bejönne egy antikapitalista pasi?

Egyáltalán nem. Nem szeretnék önellátó lenni, és örülök, hogy hozzájuthatok azokhoz a dolgokhoz, amelyek régen maximum a gazdagok kiváltságai lehettek. Nem csak szép ruhákra gondolok itt, hanem mondjuk márkás, pigmentált ceruza - vagy vízfestékkészletre (szeretek rajzolni/festeni) vagy akár digitális rajztáblára, amin szintén kiélhetem a szenvedélyemet.

Ezenfelül - ú, mekkora lepontozás kapok - a világot a folytonos versengés viszi előre. Bizony, nagyon fontos a szabad verseny. Őszintén, ha csak az állam gyártana bizonyos terméket, tehát monopólium lenne, akkor törekednének arra, hogy a maximumot nyújtsák? Nem. Megfizethető áron adnák a terméket? Nem, hanem pofátlanul felemelnék az árát. Sokat fizetnél sz**ért.

Én nagyon élvezem úgy a világot, hogy az ember rá van kényszerítve a fejlődésre, és arra, hogy mindig egyre és egyre jobban nyújtson, különben szép lassan eltűnik a piacról.

Ez a világ ad teret a kreativitásnak és a tudás fejlesztésének, ezáltal teljesen rendben van. Aki pedig akar, és tesz is érte, az tud benne érvényesülni. ^^

21/L

Bocsi, de nem. Nem birom az ilyen minden ellen lazadokat. Ha ennyire emberseges vagy, akkor ertelmetlen lazadas helyett valassz valami celt, karitariv szervezetet, utazz Indiaba, Afrikaba, vagy maradj otthon es segits az embereken.

Ja, de mint irtad, te lusta vagy.

Nem birom a kocsmai vilagmegvaltokat. Snassz.

Azért engem valahogy dühít, hogy itt -állítólag több diplomás- embereknem ilyen homály van a fejükben. Az antiglobalizmus vagy az antikapitalizmus nem arról szól, hogy akkor vissza a gyökerekhez és a bótban csak egyfajta zokni vagy villanykörte van.

Arról szól, hogy a rendszer elnyomja a kisembert, kisvállakozást, agresszívan effektíve feji az embereket. Beléd plántáljak, hogy az életed egyetlen értelme a pénztermelés, mindig jobb kocsi, jobb kecó, jobb kütyü akármi. Ezzel van tele minden. Az emberi kapcsolatokre semmi hangsúly nincs fektetve. Az egyéni preferenciákra és igazából semmire ami nem pénzben mérhető. Menj tanulj többet, dolgozz többet, juss magasabb pozícióba, nagyobb hatalommal több pénz etc.

Én azt is értem ha valaki ezekben a dolgokban akar kiteljesedni viszont aki meg nem ebben látja élete értelmét mert mondjuk a jelenlegi fizetése a saját megélhetésére elég és nem a felhalmozás a célja az máris egy panel proletár, egy semmirekellő, egy kommunista(??). Ez a baj a kapitalizmussal. Nem pedig az, hogy meg lehet venni egy olyan festéket amit 30 éve Kádár apánk idejében nem lehetett megkapni.

Épp erről beszéltem a fentebbi kommentemben. Az emberek többségének fingja nincs a szó jelentéséről sem és félre magyarázzák, meg megszakértik úgy ahogy az a kicsit szűkös perspektívájuk által megengedett.

Az, amit #16 vázolt, nekem pl nagyon szimpatikus hozzáállás, konkrétan az álompasim ilyen.

Édesapámon láttam anno, hogy mi lesz ebből, hogy a cél a jobb állás, több pénz... elérte mindkettőt, de elvesztette közben önmagát, annyiból állt az élete, hogy munka - alvás - munka - alvás, végig hozzáadva egy nagy adag stresszt...

Én ebből nem kérnék, nekem fontosabbak a személyes élmények, az, hogy jusson idő egymásra, és hogy ne legyünk túlhajszoltak.

A párommal mindketten olyan helyen dolgozunk, ahol magát a munkát szeretjük, és délután 4-kor lehúzzuk a rolót, szóval nem vagyunk túlhajtva. Nem keresünk milliókat, de nem is vágyunk rá. Sokkal boldogabbá tesz minket, hogy nyugiban csinálhatunk közös programokat, vagy akár csak pihizhetünk otthon - szüleimnek ez sose adatott meg a pénz utáni rohanásban.