Mi ez a "dili" a mai tizen-huszonévesek körében? (többi lent)

"szexuális vonzalmat nemigen élnék át virtuálisan"

Nem mindenkinek a szexuális vonzalom a legelső egy kapcsolatban, vannak, akiknek a személyiségeik összeillése fontosabb. Ehhez pedig jó kiindulási alap az internet, a szexuális vonzalom ráér.

Érdekes" dolgokat olvastam itt...

Az olyan például nem férfi aki abban reménykedve fizet, hogy "lesz valami"...

Ne nézzük már rin(gy)ónak a nőket, - akkor hívjon vacsorázni egy örömlányt és a menü ára benne van a jattba'-vagy mit tudom én...

Leány gyermekem független talpraesett nőnek nevelem, ismerkedésnél ő fizesse a részét..

-pont a sok nyikhaj miatt akiknek evárás a (legyen valami)-hát nála csevegés van és majd látják mi alakul.

Pont így volt anno amikor mi voltunk fiatalok az apjával, mi megbeszéltük előre mit és hol? -Összedoptuk a lóvét és mindenki jól járt. De ha egy sütire, fagyira akart hívni akkor úriemberesen kifizette....

Arról, hogy vannak balfék palik akik rondák és nincsenek tisztába a saját adottságaikkal elhívják a fifikás plázacsitrit kajálni az meg jól lehúzzák anyagilag őket..... -na arról meg nem a többi nő tehet.

Tehát ne általánosítsunk.

Aki úriember az úgy is érezteti a nővel, hogy neki ez nem teher-rajongásból hívja meg. De első randikon azért ez nem így működik.

Egy úriember nem attól lesz az, hogy egy két lábon járó ATM. :)

Randin mindkét fél egyenlő, mindenki fizeti a saját részét, hiszen mindkét fél független nemde? Ha a hölgy hisztizik e miatt, akkor ezáltal kiszűrhetem a "golddiggereket", akik csak az ingyen kávé, mozi, ital stb. miatt találkoznának velem. Ezt így elvárni elég merész, miért is kéne meghívnom egy személyt, aki se nem szórakoztató, kedves és valószínűleg soha nem találkozom vele többet? Miért dobnék ki feleslegesen több tízezer forintot havonta a semmiért? Fordított esetben - nőnek kellene fizetni mindig - hasonló kérdesek fogalmazódnának meg benned szerintem.

Ha a barátnőmről lenne szó, az már más helyzet, mivel a hölgy már nagy valószínűséggel elért egy szintet. :)

25/F

attól még hogy egyenjogúság van, a férfiak elvárják a nőtől, hogy nők legyenek, akként viselkedjenek, tehát a nő is elvárhatja, hogy a férfi férfiként viselkedjen. és ebbe részükről beletartoznak ezek az udvarias dolgok.

szerintem merész olyat kijelenteni, hogy a férfi mindig fizessen, alap, hogy visszautasítsa, ha a nő felajánlja hogy felezzék.

én pl egyetemre járok még, a barátom is, szóval nem volt olyan rohadt sok pénzünk, hogy 10ezres randikra vigyük egymást... ilyen esetben mégis hogy vártam volna el, hogy ide-oda hívogasson? volt hogy meglepetésből meghívott valahova, de ott már tényleg alap, hogy nem én fizetek. minden mást összedobtunk akkor is, most is. ha valamelyikőnk többet tud beáldozni, többet fizet.

én azt is megértem, ha nem akar valaki olyannak fizetni, aki csak lehúzza. de éppen ezért nem kell drága helyre vinni... azért az is elég kemény, ha valaki úgy akar megúszni egy randit, hogy nem költ semennyit kb. szóval ezer-kétezer forintba csak nem hal bele. ennyiből tényleg lehet kávézni, teázni is.

nővérem 30 éves, társkeresős randikra jár. általában beülnek valahova, ahol iszik egy üdítőt... ha valakinek erre sincs pénze, az minek randizik? mindegy hogy nő, vagy férfi, de ha ilyen kis összegeken bosszankodik, ennyire számít az a párszáz forint, akkor talán nem kéne randizni...

Általában úgy vagyok vele, hogy aki kitalálja a programot, aki meghívja a másikat, az fizet. Ez baráti kapcsolatoknál is így szokás, miért is ne lehetne ugyanígy partnerkapcsolatok esetén? De ha a helyzet megkívánja vagy a feleknek úgy egyszerűbb, vagy olyan programot találnak ki közösen, aminek a teljes összege megterhelné a pénztárcákat, fizetnek felesben. Mindenki mással működik ez, ahol két felnőtt ember pénzes programon vesz részt. Az égre, működhetne férfi és nő között is. Ma már a nők is önálló keresettel rendelkeznek, nincsenek rászorulva feltétlenül, hogy egy férfi úriemberesen kisegítse őket.

De ha már úriemberség: az nálam ott kezdődik, hogy figyel rám, kedvesen és tisztelettel bánik velem, nem pedig ott, hogy feladja a kabátom (kényelmes, könnyen fel- és levehető ruhákban járok) és mindenre meghív (van keresetem), amikor ezekre nekem is van kapacitásom.