Ki milyen spúrsággal, meglepő dologgal, ill. furcsasággal találkozott már első randin?

Férfiként spúrsággal jellemzően úgy szoktam találkozni, hogy a csaj fel se ajánlja, hogy fizeti a részét, hanem teljesen magától értetődőnek veszi, hogy a férfi fizet - természetesen nem fogadom el az ilyen felajánlást (csak ha ragaszkodik hozzá), de attól még az alap korrektség és udvariasság az lenne, hogy a nő ezt felajánlja.

Szóval pl. a 19esnél a srác reakciója se volt túl jó, de az, hogy a kiscsaj nem ajánlotta fel már előtte, hogy fizeti a részét, az legalább ekkora gáz és spúrság - elvégre neki még akkor se biztos, hogy fizetnie kell, ha felajánlja.

Ha valaki meghív valakit egy másik embert egy helyre, illik kifizetnie a számlát a másik után is. Nonszensz, hogy elvárod, hogy a nő fizesse a saját részét, ha meghívtad, főleg, ha te választottál helyet, és te határoztad meg, mi legyen az árfekvés, mi legyen az étkezés témája.

Mégis mit vársz? Elhívsz egy nőt vacsorázni valami Gundel-féle helyre, aztán ha a hely túl drága neki, akkor egész este ücsörögjön egy pohár csapvíz fölött, amíg te végigeszed az étlapot?

"Szóval pl. a 19esnél a srác reakciója se volt túl jó, de az, hogy a kiscsaj nem ajánlotta fel már előtte, hogy fizeti a részét, az legalább ekkora gáz és spúrság"

Én vagyok a "kiscsaj". És nem, nem legalább ekkora gáz és spúrság, hanem teljesen természetes dolog, mivel a srác nem csupán elhívott, hanem kimondottan meghívott. Persze fillérb.szóknak lehet magyarázni, úgyis a nő a hibás mindig.

Randim nem volt furcsa, azt valahogy megúsztam. Nekem az udvarlások voltak furcsák, ha az is megfelel.

Volt egy srác, aki hosszú levelet írt, hogy milyen szép lány vagyok, de őt mindenki utálja.

Egy legalább 15 évvel idősebb kövér, büdös, izzadt ismerős megkérdezte, hány kilót fogytam (5-öt), mert régebben kövér voltam. (Nem akarta elhinni, hogy csak 5-öt.)

Itt a gyik-en történt, hogy egy férfi valami teljesen random dolog miatt lekuuurvázott privátban. Visszaírtam, hogy biztos van, aki ezt elnézi neki, de vele nem lehet így beszélni, és a további válaszait figyelmen kívül hagyom, mert ez nem érdekel. Erre visszaírt, hogy de most már így tetszem neki, és ez szimpatikus meg ilyenek.

Egyébként engem egyáltalán nem zavar, ha csak sétálni megyünk egy parkba, vagy ilyesmi. Én szeretek pl. étterembe menni, és moziban meg nem lehet ismerkedni. Egy sima Dunapart teljesen jó nekem.

20 éves koromban volt, középiskola végén (tecnhikum).

Strandon voltunk az osztállyal. Volt ott 3 lány a suliból, akik aznap lógtak, hogy strandra mehessenek. A strandon könnyű közel kerülni egymáshoz - dobálás, fejlenyomás, birkózás - ártatlanul lehet egymás közelébe kerülni, ha mindkét féltől megvan a vonzalom. Itt akadt. Elszórakoztunk. Közben beszélgettünk is, játszottunk. Utána két hétig nem találkoztunk, de napi szinten beszéltünk, jó volt. Én hívtam, ő is hívott...

Eljött a találkozó napja, randiztunk. Minden jó volt, megvolt az összhang, ugyanolyan jól szórakoztunk élőben is. Gondoltam én nem engedem el a lányt csók nélkül, már egy hete ismerkedünk, nem első randi, mindig a férfinek kell lefektetnie a szabályokat - a nő jelei alapján, jelek pedig voltak. Eljött a csók. Megcsókoltam. Két másodpercig tartott, majd elsírta magát és a vállamra feküdt.

Tíz percig vigasztaltam amikor könnyekkel küszködve elsírta, hogy az ismerkedésünk napja előtt egy nappal szakított vele a barátja és azért randizott velem, mert rá emlékeztetem...Megvigasztaltam és kikísértem a buszhoz.

Barátunk maradtunk (értsd: Soha többet nem beszéltünk).

* azt nem írtam bele, hogy a 3 lányból 1-ről van szó. Értelemszerűen.

Elolvastam a sztorikat.

Durva, hogy milyen emberek vannak :D Ha én hívok el valakit, akkor én fizetek, főleg az elején.

Fordítva ez úgy szokott elsülni, hogy 2-3 alkalom után a lány még mindig cask várja, hogy én elhívjam enni/inni, egyszer sem ajánlja fel, hogy most ő szervez programot, sem azt, hogy most belefizet. 3 randi után többet nem keresem. Általában nincs is rá szükség.