Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Korábbi traumákról mikor érdemes beszélni? Hogyan ne ijesszem el?
Nem vagyok az a fajta lány, aki a múlton kesereg és életunt, sőt, sokáig nem is ismertem be, hogy ezek hatással voltak rám. De sajnos igen...
2 sráchoz volt életem során közöm, az egyikkel 18-20 éves korom között voltam együtt, hiába volt párkapcsolat, csak én voltam szerelmes, ő leginkább semmibe vett. Pl. ha beteg voltam, nem mehettem haza a közös albérletünkbe, mert "nem lesz miattam beteg". Ha megvolt, kint aludt inkább a kanapén, mert hogy szerinte a menstruáció az undorító. Ha összevesztünk valamin, elkezdte úgy körbehívni a barátait, szüleit és kipanaszkodni magát, hogy én a másik szobában voltam és tudta, hogy hallok mindent. A külsőmmel is mindig baja volt, nem elég kerek a fenekem, nekem naponta kéne edzeni menni, miért vágatom le a hajamat, nem tetszem neki szemüvegben, hordjam még este is a kontaktlencsémet. A végén kiderült megcsalások már csak a jéghegy csúcsa volt.
Rá fél évre ismerkedtem meg a második fiúval, ott komoly kapcsolatra az elején nem vágytam, egy baráti társaságba is kerültünk, viszont vonzódtam hozzá, ő is hozzám, ment egy ideig a macska-egér játék, kétszer felültetett, majd, mikor odajutottunk, hogy találkozzunk, randizzunk, ő közölte, hogy biztos nem fog megcsókolni, mert számára az túl intim, azt csak komoly kapcsolatban. Ezt nagyon megalázónak éreztem, mert előtte még én voltam az álmai nője, akiről sosem gondolta, hogy vele szóba állna. Hát igen, visszagondolva, nemhogy nem egy liga, de nem is egy sport voltunk. :D
Hiába látom már, hogy egy komplexusos, sérült kisfiú volt, egy 22 éves testében, nagyon a padlóra küldött a viselkedése, az, hogy szexre jó lettem volna, de arra nem, hogy megcsókoljon. Azért is esett rosszul, mert az önbizalmam az exem miatt amúgy is a béka feneke alatt volt.
Eltelt azóta már 1 év, ebben az évben teljesen magamra, az egyetemre koncentráltam, nem is akartam ismerkedni. Nem álltam készem, unaloműzésnek nem akartam, azért sem, hogy csak legyen valaki.
Viszont, most van egy férfi, aki elég kitartó volt az utóbbi időben, írogatunk már egy ideje, ismerem is személyesen a gyakornoki helyem miatt. Leinformáltam, teljesen normális és rendezett, közös ismerősünk azt mondta, hogy ő az a fajta úriember, aki mellett egy nő 100%-ban nőnek érzi magát. És tényleg, kétszer már hazahozott, kinyitotta a kocsiajtót, a bejáratig kísért, kellemes a társasága és kicsit olyan, mintha már ezer éve ismerném. Emiatt néha azt érzem, beszélhetek vele őszintén arról, hogy én amúgy jelenleg nagyon félénk vagyok. De megijeszteni sem akarom, hogy azt gondolja, tuti kattant vagyok.
Csak pl. félek, hogy neki sem fog tetszeni a testem, őt is zavarni fogja, hogy kicsi a mellem, striás a combom (szerencsére nem látszik nagyon). Vagy, hogy ugyanúgy nem jön el a randira majd, mint a 2. És tudom, ez paranoia, de félek.
Lehet, velem van a gond, főleg, hogy írták többen is, ezekről nem kell beszélni. De én pl. fordított esetben is szeretnék tudni a párom múltjáról, arról, mik történtek vele, miken ment keresztül.
Nyilván nem az első pár randin, de később igen. Nagyon rosszul érintene, ha tudnám, volt előttem egy olyan kapcsolata, ami nagyon megviselte, de nekem sosem beszélt róla.
Senkit nem akarok kontrollálni, de annak sem látom értelmét, hogy megsajnál és előadja a nagy tenyerén hordozó hőst, miközben ő nem ilyen.
Azt hittem először, én gondolom ezt túl, de a 10-es választ olvasva, én a kanyarban sem vagyok... :D
válasza:Nyilván, fog két ember beszélni erről, ha komolyodik a kapcsolat. Majd akkor. De nee told ezt le a torkán amikor csak ismerkedtek..
Hidd el a pasik nem ezért fogják eljátszani a hőst, hanem mert szexet akarnak... soookkal egyszerűbb lények ennél.
Majd mesélsz róla, ha kérdez.
válasza:A férfiak ezek hallatán soha nem fognak téged megsajnálni, mert ezekben nincs semmi empátia.
A férfiak olyanok, mint a ragadozó állatok.Ha a gyengeségeidről, traumáidról, megaláztatásaidról beszélsz nekik, egy csicska lábtörlőnek fognak tartani, akivel akármit meg lehet tenni.Amúgy még azok is, akik alapból nem feltétlen ilyen beállítottságúak.
Nem hogy nem fog sajnálni és védelmezni, hanem szarabbul fog onnantól kezdve bánni veled, mint az előzők, mert egy senki leszel a szemében, akiről azt gondolja, hogy meg is érdemli az ilyen bánásmódot.
Minden egyes vitánál majd a képedbe is fogja vágni ezeket, amiket te bizalmasan megosztottál vele és ezzel fog kínozni.
Bármit kérsz majd tőle a pofádba röhög és elküld a halál f*szára, hogy örülj neki, amiért az ágyba aludhatsz, mikor az exed még a szobába sem engedett be, stb stb.
Majd meglátod.
válasza:"Hidd el a pasik nem ezért fogják eljátszani a hőst, hanem mert szexet akarnak... soookkal egyszerűbb lények ennél."
Ja, mert nekünk nem lehet empátiánk, meg traumáink, amelyek alapján megértőek vagyunk. :)
Csakis az a fránya szex, persze, nagyon egyszerű lények vagyunk, bezzeg a nők, ők aztán komplexek.
válasza: válasza: válasza:Én nem mondom, hogy el kell mondani, aztán várni a csodát.
Ha normális, rendes férfiról van szó, akkor amúgy se fog úgy bánni vele, mint a bántalmazó exei, ha pedig megint valami elmebeteg akadt a hálójába, akkor teljesen mindegy, mit mond neki a múltjáról, nem fog attól megjavulni.
Ez így teljesen valid, csak a "férfiak egyszerű lények" féle irányt nem ártana kihagyni a normális válaszokból.
válasza:#16 A háborodott az te vagy.Én a kérdező érdekeit nézem, ezért mondtam el neki az igazságot.
Kismillió ilyenre láttam már példát a környezetemben.
A férfiak így működnek, ahogy leírtam.
Rengeteg férfi még a megerőszakolt nők iránt sem képes empátiát érezni, mert egyből azt firtatják, hogy hol a nő felelőssége a dologban és mit tehetett volna az ellen, hogy elkerülje az erőszakot.
Ugyanez igaz arra, amikor valaki egy erőszakos, agresszív, fizikailag bántalmazó kapcsolatban rekedt.
válasza:Nem, még mindig te vagy a háborodott és a rosszindulatú, és ezen nem változtat semmi.
Értelmes, normális nő nem gondolkodik így, mint te.
Na de vissza a témára:
Nem, nem működnek így generálisan a férfiak.
A bántalmazók működnek így, vagy beteg, elfuserált, személyiségzavaros emberek, nem a komplett férfi nem.
Másrészt pedig nők közül is működnek így. Milliószor a bántalmazó kapcsolatban ragadt nőt maguk a nőtársai oltják, hogy mekkora rongy, lábtörlő, nyomorult, "úgyse hagyja el", meg stb.
És nők tömkelege mondja azt is, hogy azért történt az egész, mert "hagyta", há' mé' nem lépett le, ki az a hülye, aki ezt eltűri, hahahha.
Az tény, hogy sok férfi is hasonló színvonalon működik és nyilatkozik, de közel se tisztességes olyat kijelenteni, hogy "a férfiak így működnek".
A nagy lófszt.
Egyébként azt is megjegyezném, hogy nők között is vannak pont olyan betorzult lelkűek, akik a másiknak a gyengeségeire cuppannak rá, kihasználják, letapogatják azokat, és veszekedéskor a lehető legmegalázóbb módon vágják oda, minden bizalmas információval visszaélnek.
Velem is megtörtént már, és nem is csak egy nő tette velem ezt.
De soha nem mondanám, hogy ez a nők alaptermészete, mivel ez még mindig a személyiségtől függ.
Mindkét nemnél a torz bántalmazók működnek így.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!