Titeket mennyire zavarna, ha a férfi/nő lakása rendetlen/koszos lenne mikor először mentek oda?

"meg a randi előtt beszéltünk és megkérdeztem hogy mit csinál , akkor írta h rendbe rakja a lakást."

Na erről van szó, a kérdező már egy,"rendbe tett," lakást látott, amiben majdnem hányingere lett, akkor képzeljük el, mekkora dzsuva van amikor nincs rendbe téve...

Hát vannak bajok... Vizuális típus vagyok, szóval most szépen elképzelem, hogy is nézhetett ki a lakás és visszajön a vacsi. Nyilván nem azért mész, hogy rendet rakj nála és nem is a köztisztaságiaktól vagy, de azért férfi létemre nem tudnék megmaradni a retekben, mert a szép, rendezett térben érzem jól magam. Úgy fordulnék ki onnan, hogy bármennyire jól néz ki a nő, szimpatikus meg minden, hogy ott szex biztosan nem lenne, hiába ígérne nekem bármit. Ha hívnak, nyilván a társaság miatt szeretnék ott maradni vele kettesben és nem kényszerből, mert valamihez odaragadtam.

Mi lehet az a szint, ami elmegy? Egy-egy pohár itt-ott belefér, nem mosogatott el főzés után és van néhány tányér a mosogatóban a helyén, hát az sem egy nagy történet (pár perc az egész) vagy pár ruha el van szórva mondjuk az még szintén nem válóok, vagy egy nehezen hozzáférhető helyen pókháló előfordulhat a bojler mellett és nem éri fel, csak időközönként havonta, még viccesen fel is foghatod halloweeni dekorációval poénkodva. Ez a vállalható kategória, hogy akár kedveskedésből készülnek valami finomsággal, csinosba öltözködnek a randira és a nagy válogatásban kicsit elszór valamit a nagy rohanásban, hogy el ne késsen a találkozóról, aztán jól alakul az este és felhívnak magukhoz. Kicsit többet ittatok a kelleténél, nem is emlékszik rá hogyan hagyta ott a lakást. Ez a kis felfordulás mondjuk. Az általad leírtak ha nem túloztál, na az már ízléstelen szintű igénytelenségre vall.

Ha azt kommunikálják felém, hogy rendet raknak, valószínűleg azt gondolom, hogy fel akar hívni, nem akar beégni, rendszerető. Amikor kiderül a valóság, hogy hazudott, nem is arról van szó, hogy számonkérjem mit csinált helyette, hanem maga az elv sértő, hogy hülyének néztek. Biztosan rosszul érintene, mert azon járna az eszem, hogy miben nem mondott még igazat? Maga a bizalom sérülne ilyen apró dolgokon, hogy takarítás és akkor a retekről még nem beszéltünk. A vállalható kupinál maradjunk akkor még.

Szóval férfiként igenis elvárom a nőtől, hogy legyen igényes magára és a környezetére is. Ugyanezt elvárhatja tőlem is, biztosítani tudom felé. Ha nekem belefér, férjen már bele neki is, semmivel sem vagyok különb a másiknál. Ez hosszútávon komoly veszekedések forrása lehet, ha ennyire mások vagyunk. Mennyivel lenne jobb cselédnek lenni egy párkapcsolatban ahol elméletileg egyenlő feleknek kellene lennie mindkét félnek? Becsúszna egy gyerek, fel kellene nevelni, de milyen környezetben? Mennyi idő lenne akkor rá, ha most sincs? Vállalnál-e ilyen emberrel? Rengeteg nyitott kérdést vet fel, hogy red flagbe rakd.

Nőként elhiszem (vagyis női szemmel próbálom megközelíteni a dolgot), hogy úgy érzed toleránsabbnak kell lenned a férfiakkal szemben, akik hozzátok képest kevésbé igényesek, vagyis már aki, de elhánynám magam abban a környezetben. Akinek fontosabb a koncert, haverok, stb. nem akar igazi társat magának. Felelősségteljes emberként úgy gondolom, hogy első a munka, rend, fegyelem és utána jön a szórakozás, ha a kötelezettségeimet letudtam. Elsősorban önmagunkkal szembeni tiszteletlenség, hogy rendetlenség van körülötted és majd megcsinálja helyetted valami hülye.

Egyszerűen nem hívnám fel magamhoz a kiszemeltemet, mert szégyenkeznék előtte.

A kupin kívül valószínűleg kifogtál egy masszív alkoholistát, aki nem áll meg pár sörnél, csak ennyi a bevallott mennyiség. Napi szinten iszik ennyit, ennél csak rosszabb lesz a helyzet, ha kapcsolatban él. Onnantól behúzza majd a kéziféket, aztán szépen bele fog kényelmesedni a szituba. Ha csak nem lesz mindkettőtökből alkesz, nagy jövőt ne tervezz vele, mert lezüllesz mellette.

Tapasztalatból írom sajnos, hogy van olyan személy a rokonságban, akit óvtam attól, hogy hozzámenjen egy ilyen férfihoz, de megtette és azt látom, hogy tönkreteszi az életét, a gyerekei életét és elmarta maga mellől a családját is. Én már nem is tartom vele a kapcsolatot a férje miatt, sajnálatot sem érzek, legfeljebb a gyerekek miatt, mert ők nem tehetnek semmiről, de nem az én dolgom.

Ha már most nem töri össze magát érted, mi lesz így veletek? Telibe lesz*rja? Ha ez neked megfelel az a te szégyened.

A személyes véleményem az, hogy szabadulj meg tőle amennyiben eddig nem tetted. Ha pedig igen, örülj neki, nem kár érte.

Nehéz erre mit mondani, de ismeretlenül is sokan jót akarnak neked, köztük én is azt a tábort erősítem, aki lebeszélne az illetőről. Nem akarlak befolyásolni, mert ez egyedül a te döntésed, hogy elfogadod olyannak, amilyen, de akkor tudomásul kell venned, hogy nem fog megváltozni. Biztosan ígyis együtt lehet élni valakivel, ha van rá gusztusod. Ha ki akarod deríteni mi lesz a folytatás, akkor tarts ki mellette, meglátod. Bármikor ott lehet hagyni, de őrizd meg a függetlenséged.