Titeket mennyire zavarna, ha a férfi/nő lakása rendetlen/koszos lenne mikor először mentek oda?

10 nőből vagy 6-7 mocsokban, koszban él tapasztalatok alapján.

Vagy valami bolhás döggel fekszik egy ágyban, amelyik tiszta sár, vagy nem jó valamelyik csaptelepe, és a fürdőszobában mosogat, el van dugulva a lefolyója stb.

Vagy mállik a falról a vakolat, parketta undorító módon szétkopva, spejz, konyháról ne is beszéljünk.

1 olyan barátnőm volt a sok közül, akinél normális volt a rend, és adott magára.

Nem mindenki szeret takarítani, nemtől függetlenül. Egy kis kosz engem nem zavarna, mert én sem balettozok naponta végig a lakáson a felmosóval. Van millió egyéb dolgom is. A tűzhely sem úgy néz ki, mintha most vettem volna a boltból,mert használva van és nincs kedvem a kevés szabadidőmet arra fordítani, hogy hideg zsíroldóval suvickoljam a tekerők alatt.

El bírok aludni este, ha az asztalon van morzsa, csetres, és a mosogató sem zavar, ha tele van, mert reggel elmosogatok.

Ő ilyen, ha nem tetszik neked, nem kell együtt élni vele. Majd találsz az igényeidnek megfelelőt.

F

Hagynám a faxxxba. Én a rendet szeretem. Még amikor napi 12 órát dolgoztam akkor is porszívóztam, felmostam minden nap. Nem tudnék ilyen igénytelen döggel lenni.

Ha tegyük fel folytatnánk is, tuti nálam is rendetlenséget csinálna, takaríthatnék utána. Maradjon csak egyedül a retekben.

Undorító

A közelébe nem mennek többet

Nálunk az alkohol egyikőnknél sem kedvenc, egyáltalán nem iszunk, de ezt leszámítva picit átérzem, amit írtál. Leírom, hogy nálunk ez hogy volt, hátha segít.

Mi mindketten 38 évesek voltunk, mikor megismerkedtünk. A párom egyedül élt a saját lakásában, én szintén. Nekem mindig is fontos volt, hogy rend és tisztaság legyen a lakásban, modern berendezés van, igényesnek tartom magam. Nem vagyok tisztaságmániás, de van egy határ, amiből nem engedek.

Mi általában az első randikon Budapesten találkoztunk, ahol én éltem, ezért adott volt, hogy ő fog először az én lakásomra feljönni, ha eljutunk odáig. A negyedik randin történt ez meg. Mikor először leült a kanapéra és szétnézett, azt mondta: Ezek után fel sem merlek hívni magamhoz, mert az én lakásom ehhez képest egy istálló. Persze túlzott. Mikor én jártam nála először, volt meglepetés. Koszos nem volt a lakás, bár az én ízlésem szerint annak volt mondható, de láttam már sokkal rosszabbat is. Engem inkább az zavart, hogy egyáltalán nem volt otthonos, meleg. Mindenhol fehérek voltak a falak, sehol egy kép a falon, a bútorok elavultak voltak, a csempe a fürdőben 50 évvel ezelőtti ... stb. neki egyáltalán nem volt rá igénye, hogy szépítsen, inkább spórolt. Az élet úgy hozta, hogy én költöztem oda hozzá és bizony az első időkben nagyon sokat sírtam esténként. Hiányzott a meleg otthonom, a szép bútoraim és persze még ott volt az új munkahely is stresszfaktorként. Viszont az én párom egy rettentő alkalmazkodóképes és toleráns ember, aki nagyon igyekezett megteremteni azt a légkört, ami a saját lakásomban volt. Rengeteget beszéltünk róla, hogy mitől érezném jobban magam és lassanként elkezdtük átalakítani a lakást, szépíteni. Bizonyos dolgokban teljesen szabad kezet kaptam tőle és ettől sokkal jobban éreztem magam. A takarítást már az elején átbeszéltük, elmondta, hogy ő nem cselédet keresett maga mellé, ezért abból is ugyanúgy ki akarja venni a részét és ha én sűrűbben akarok takarítani, mint ahogyan addig ő tette, akkor legyen úgy.

Már hatodik éve élünk együtt, immáron a saját házunkban és hihetetlen változáson ment keresztül. Magától választott színes festékeket a falakhoz, új bútorokat ... stb. Már van igénye a szépre. Persze vannak apróságok, amik a mai napig bosszantanak, pl. néha újra el kell mosogatnom egy-egy edényt, mert nem olyan alapos, mint én, de nem ezen múlik egy kapcsolat. Nekem is vannak rossz szokásaim és ha ő is elfogadta ezeket, akkor én sem halok bele, hogy néha nem úgy vannak itthon a dolgok, ahogy azt én megszoktam.

Ha tényleg minden klappol köztetek és tud érted változtatni ezeken, illetve bizonyos dolgokban te is alkalmazkodó tudsz lenni, akkor idővel meg tudjátok ugrani ezeket a problémákat.

Ui.: Az exem olyan mértékben volt rendetlen és koszos, hogy ott én is azt mondtam, hogy reménytelen, vége is lett a kapcsolatnak. Ilyen is van. Sajnos van, aki nem változik, ezt el kell fogadni.