Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Randizás » Passzolunk, vonzalom is van,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Passzolunk, vonzalom is van, de mégse megy?

Figyelt kérdés

Elég fura kérdéssel jöttem, de hátha volt már valaki ilyen szituációban. Több tinder randin vagyok túl. Sajnos több a rossz, mint a jó tapasztalat. Az utolsó ilyen találkozó még június elején volt. Felállítottam magamban egy képet a nőről akaratlanul is, majd megláttam élőben. Tudat alatt biztos, hogy volt valami fura érzésem, hogy nem teljesen ilyenre számítottam, de csinosnak csinos volt és valamilyen szinten vonzalom is volt. Belső tulajdonságra, szemléletmódra viszont annyira passzoltunk, mint még senki mással. Emiatt folytatni szerettem volna, ismerkedjünk, aztán sajnos beleestünk abba a hibába, hogy túl gyorsan történt minden. Ebben a rohanó világban nem hagytam magunknak időt, pár hét alatt már egy párt alkottunk, de úgy, hogy én nem voltam biztos a dolgomban, mivel az elején felállított kép nem teljesen olyan volt, mint vártam, viszont annyira egy hullámhosszon voltunk és volt valami vibe, hogy ez kétes, kettős érzéseket váltott ki belőlem. Borzasztó érzés egyébként, hogy egy ilyen hülyeség gátol.


Végül nem bírtam tovább csinálni azt, ami még el se kezdődött és megbeszéltük, hogy abbahagyjuk. Nah utána persze megbántam, mert nagyon hiányzott, apránként elkezdtem felvenni vele a kapcsolatot, találkozgattunk, újra egymásra találtunk, de aztán megint ez lett a vége, hogy nem tudom elengedni ezt a kétes érzést bennem. Vége lett. Azóta 1 hónapja nulla kommunikáció, nem beszéltünk, de még benne van a gondolataimban. Vannak jobb napjaim, de néha elfog a rossz hangulat, hogy miért voltam ilyen hülye anno és miért dobtam el magamtól. Újra megkeresni nem szeretném, már így is jól megcsináltam anno a bajt. Illetve rosszul írom: szeretném megkeresni, de nem fogom:) Volt már veletek ilyen? Néha elfog az az érzés, hogy lehet ha akkor nem lépem ezt meg, az a belső sugallat már nem lenne és boldogan együtt élnénk. Igyekszem magam külső szemmel nézni és félek, ez az egész csak azért van, mert most is igyekszem ismerkedni, de nem jön össze és ilyenkor mindig felüti a fejét, hogy bezzeg a előzővel minden klappolt, sose fogok mégegy olyan nőt találni, akivel ennyire egy hullámhosszon vagyunk.


Volt már veletek ilyen? Rengetegszer átgondoltam lenyugodva a dolgokat azóta és alapból nem kellett volna ennyire kapkodósra venni a figurát, lehet 1 hónapig csak ismerkedni kellett volna. De hát ez a tinderes nyomás is, hogy ha nem csapsz le rá, akkor majd jön más...Most meg akörül forognak a gondolataim, hogy ha újra ismerkednék vele, már máshogy cselekednék, máshogy döntenék, nem engedném el, de aztán lehet nem is így lenne, csak idealizálom már a helyzetet. Tény, hogy nem sok az esélye hogy mostanában találok egy hasonló nőt, akivel ennyire passzolunk szemléletmódban és akinek én is bejövök:) Csak nem tudom, hogy miért van még benne a gondolataimban.



júl. 29. 12:00
1 2 3 4
 1/38 anonim ***** válasza:
47%
Hidd el, nem kell bánnod semmit. Utólag majd rájössz, hogy a rossz megérzéseid soha nem véletlenek (pláne nem 2x).
júl. 29. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/38 anonim ***** válasza:
78%

"Utólag majd rájössz, hogy a rossz megérzéseid soha nem véletlenek"

Ez csak akkor igaz, amikor az illető elég érett, jól ismeri önmagát és tudja, mit akar. A kérdező maga se tudja, mit akar.

júl. 29. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/38 anonim ***** válasza:
77%
Nem volt ez szerelem, az biztos, a kapcsolat valamiért nem működött, azon agyalni, hogy mi lett volna, ha fölösleges.
júl. 29. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/38 anonim ***** válasza:
50%
A kérdésre visszatérve, le van itt írva minden, csak az nem, hogy konkrétan mivel volt a bajod, miben tért el az illető attól, amit ismeretlenül elképzeltél. De nem is lényeg. Ha a másik kétszer is elkezd velem ismerkedni, aztán mind a kétszer véget vet az ismerkedésnek valami saját maga számára sem világos okból, aztán megint azon agyal, hogy nem kellett volna szétmenni, hát ilyen emberrel biztos, hogy nem kezdenék, az ilyen kavarás 15 évesen még elmegy, felnőtt ember viszont legyen képes eldönteni, mit akar.
júl. 29. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/38 anonim ***** válasza:
ha eltudod engedni a múltból jövő félelmeidet ezen dolgozni kell kemény önmunka, amig ezen nem rágod magad át, nem oldod fel, a következővel is hasonló lesz a szorongásod. Old meg, kérj segitséget erre a témára kivülről, mert ezt egyedül nulla önismerettel kevés lesz, és újból és újból megfogod kapni házi feladatban. Hajrá!
júl. 29. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/38 anonim ***** válasza:
74%

Elég homályos, hogy tulajdonképpen mi is volt a problémád?!

Én úgy értelmezem, hogy külsőre lehetett volna jobb is, ezzel volt a gond.

Többször leírtad, hogy mennyire klappolt minden és egy hullámhosszon voltatok, ennek ellenére kétszer is elküldted.

Lehet, hogy ez a "saját maga ellensége" tipikus példája....

júl. 29. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/38 anonim ***** válasza:
100%
Na, ugye, hogy számít a külső? Mert szerintem is ez lehetett a baj, abból ítélve, hogy azt mondod egyébként klappolt minden. Innen is látszik, hiába az összhang, mégsem vonzódsz hozzá.
júl. 29. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/38 anonim ***** válasza:
100%
Ő az, aki túl furcsának tartja a csaj arcát de nem tudja konkrétan hogy mi vele a baj. Vótmá
júl. 29. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/38 anonim ***** válasza:
100%
#8 Ha így van, ez akkor még inkább alátámasztja azt, amit #7 írt + azt is, amit én gondolok, hogy nem elég a jó(ra edzett) alak, az öltözködés stb., ha az arc nem (elég) szép.
júl. 29. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/38 A kérdező kommentje:
Mielőtt még nagyon elmegyünk abba az irányba, hogy nem tudom mit akarok, úgy viselkedek mint egy 15 éves gyerek, stb... Igenis, tudom mit szeretnék, tudom mit várok az élettől, tudom milyen társat szeretnék magam mellé. Ezzel nincs semmi problémám. Úgy tudnám megfogalmazni, hogy mikor találkozol valakivel és meglátsz valakit, van a legelején egy intuíció, amikor az már akkor kialakul, mielőtt az agyadig eljutna, hogy tetszik-e az illető. És ott volt valami, én a belső megérzésemre hallgatta, hogy arcra nem feltétlen az esetem. De nem volt csúnya, kifejezetten csinos volt. Egyszerűen van az a legelső természetes érzés, hogy meglátod és úgy vagy vele, milyen aranyos a mosolya vagy valamelyik vonása és szívesen megismernéd, aztán jön a belső is mellé és minden klappol, majd összejöttök és szívesen kideríted vele, hogy működtök-e együtt mint egy pár. Na itt a külsőségekre nézve, nem volt teljesen meg részemről az a dolog, hogy azt mondjam, whao. Persze ez nem baj, mert ott van a belső, ami teljesen magával ragadott. De valószínű ilyen rövid ismeretséghez ez kevés volt, és így kettősség alakult ki bennem. Sajnálom hogy ez történt, valaki képes ezt az akadályt átugrani, én nem.
júl. 29. 12:42
1 2 3 4

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!