Érdemes továbbra is türelmesnek lenni vele?

Ismerkedek egy pasival, az elmúlt 3 napot együtt töltöttük (elmentünk egy városnézére) és rohadt fura volt az egész ember. Nagyon nehéz volt szóra bírni, pedig érdekes, hogy neten keresztül kicsit gördülékenyebben ment a beszélgetes. Az elején nem zavart, gondoltam biztos csak idő kell neki, hogy jobban megnyíljon. Az ő ötlete volt eljönni ide, de minden programot én találtam ki és amikor beültünk valahova, kb végig csak bámult maga elé és alig szólt hozzám. Amikor kérdeztem, hogy van-e valami oka, hogy így viselkedik, mondta, hogy semmi, mindig ilyen. Pedig nekem a netes beszélgetéseink alapján nem ilyennek tűnt. Kérdeztem a szüleiről, és mondta, hogy 18 éves kora óta az egyik barátjánál él, mert a szülei bántalmazták és azóta nem is beszélt velük (most 24 éves a srác). Szexelni is akart velem, de visszautasítottam, nem éreztem, hogy ez lenne rá a megfelelő alkalom, ráadásul nem is ismerem, most találkoztunk először. Ezek után egész este szinte hozzám sem szólt, max csak 1-2 szavakban válaszolt. Másnap rosszabb volt, még annál is szótlanabb volt, mint előtte, konkrétan arra keltem fel, hogy engem bámult és azzal magyarázta, hogy csak jó volt engem nézni 🥲 Plusz úgy vettem észre, hogy sokszor teljesen máshol járt, meg nem is figyelt, amikor hozzá beszéltem.