Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egy nagyon introvertált lány és egy extrovertált, társaságimádó srác lehetnek harmonikus kapcsolatban, ha amúgy megértik egymást?
Belekezdtem egy kapcsolatba egy pasival, aki szocializálódás terén a merő ellentétem. Én egy olyannyira introvertált lány vagyok, hogy attól is szorongani kezdek ha a lépcsőházban köszönni kell valakinek. Valamint, nem tudok a nagy társaságokban felszabadulni, sosem vagyok központi figura. Általában azok a kényelmes társas helyzetek számomra, amikor csak egy emberre koncentrálok és kizárjuk a külvilágot. Legyen az most vagy ez a barátom, vagy valamelyik barátnőm. Már akkor is nehezen alkalmazkodok ha egy barátnőmmel megyek valahova és jön az ő barátnője, akit én kevésbé ismerek. Olyankor megszólalni sem tudok.
A barátom/párom a szöges ellentétem. Nagyon sok haverja van, a haveri társaságában ő a mindig mosolygós, minden programban résztvevő arc. Ha valamit szervezni akarnak, mindig őt kérdezik, mert ő hozza össze a társaságot. Ő az, aki ha bekerül egy új társaságba 10 perc alatt összespanol valakivel, mert “kényszert” érez rá. Ezt nem mondta, de szerintem így működnek az extrovertáltak. Mármint, attól lesz jó kedvük és akkor érzik magukat kényelmesen ha társas kapcsolatokat létesíthetnek. Benne ez nagyon megvan.
Lényegében, most megyek vele mindenfelé, ismerem már több barátját is, de én akkor érzem magam a legkényelmesebben ha csak ketten vagyunk. Ezt mondtam is neki és megérti. De ugyanakkor nem akarom ketrecbe zárni, nem akarom házban ülésre kényszeríteni.
Amúgy nagyon jól megértjük egymást minden más tekintetben. Figyelmes, okos, kedves és bármiről elbeszélgetünk. Ő is azt mondta, hogy az észjárásomat imádja. Meg azt, ahogyan a világot látom. És szerinte cuki, hogy visszahúzódó, szerény vagyok.
Persze, most még cuki, de ez hosszútávon működik? Félek, hogy unalmasnak fog tartani, ha elmúlik a kezdeti lelkesedés, mert bármi programunk van, azt ő szervezi, én meg csak megyek vele. Ha én szervezek programot, az számára valami uncsi dolog. Mondjuk túra XD
Félreértés ne essék, szeretek kimozdulni, csak nem olyan helyekre, ahol sok az ember, sok mindenkihez kell alkalmazkodnom.
21L 23F
Nekem is volt ilyesmi kapcsolatom és egy darabig nagyon jó volt, de egy idő után pont emiatt a különbség miatt nem működött. Az sose zavart, ha nélkülem ment valahova, de érthető módon igényelte volna, hogy ha nem is mindig, de menjek el vele én is. Időnként bele is mentem persze a kedvéért, de a hátam közepére se kívántam, hogy egy hosszú nap/hét után egy csomó emberrel kelljen jópofiznom, akiket alig ismerek és a témákhoz se nagyon tudok hozzászólni emiatt. Kisebb társasággal amúgy semmi bajom, de sosem csak pár barátról volt szó. Ő meg bár nem unatkozott velem kettesben sem, de hiányzott neki, hogy többet járjon társaságba. Szóval egy idő után nagyon gyakran az együtt töltött idő kompromisszumos volt és rá kellett jönnünk, hogy nem illünk egymáshoz és ez így nem fog működni.
Amúgy nem mondom, hogy nem működhet introvertált és extrovertált között, mert de, csak ha túl nagy a különbség, mint nálatok is, akkor nem sok esély van rá, mert így nagyon nehéz olyan köztes utat találni, ami mindkettőtöknek megfelel. Még a félút is olyan lehet, hogy neked túl sok, neki meg túl kevés. De azért próbáljátok meg persze, hátha nektek menni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!