Egy 160 centis 67 kg-os nő milyen esélyekkel indul?

a lényeg hogy a nőknek nagyon jó a helyzetük

a férfiak pedig LUSTÁK kidolgozni a belüket, hogy megfeleljenek a nők elvárásainak (amik egyébként JOGOSAK)

43. Hogy van az, hogy az emberek 90%-a azt mondja hogy nincs normális ffi vagy nő, a fórumokon, az életben pedig önmagát mindenki szupernek tartja? Nem véletlenül az igényszintek szöktek fel a csillagos egekig? Én ha leállok bárkivel is beszélgetni, 5 perc után rájövök hogy normális ember. Nem, nem párkapcsolati ismerkedésre gondolok, mivel házas vagyok. Ugyanolyan emberek mint én, ugyanolyan álmokkal, aggodalmakkal.

Akkor hogy van az, hogy képetelenek ismerkedni? Nem az van véletlenül, hogy csak a szélsőségek hallatják a hangjukat? A környezetemben a túlnyomó többségnek párja van, hogy milyen minőségben az most nem számít. Én így 40 felett férfiként biztos vagyok benne, hogy simán találnék normális nőt magamnak, záros időn belül. Ráadásul még az igényszintem is aránylag magas.

Szerintem a probléma a gyenge kommunikációban, a gyenge önképben, a felkészületlenségben rejlik. A modell külsejű nőkről álmodozni 16 éves tini szint. Ők egy külön kaszt, mondhatni a testükből élnek, ha még ehhez egy jó iskola vagy karrier is tartozik, az nem közönséges halandó szint. Nem értem miért olyan nehéz ezt elfogadni. A brutál jó pasik dettó ugyanez, ezek 99%-a falja a nőket, sőt a jó nőket, nem igazán bensőséges jó párkapcsoltra valók. Akik maradnak, azok között is sok a szép és kívánatos ember, sőt, a belső értékeikkel még akár a modellek felé is nőnek. A kérdés az, hogy TE mit tudsz nyújtani.

Ez a következő pont! Először adni kell hogy kapj. Aki fordítva gondolja, annak az élete sehova sem fog tartani. Nézz magadra kívülről kritikus szemmel... Te választanád önmagad? Ha igen miért? Ha nem miért?

Arról álmodozni hogy én milyen rendes ffi/nő vagyok, hogy velem milyen jól járna valaki, az csak önámítás. A korunk legnagyobb hazugsága, hogy higyj önmagadban. Na ez az eladható reklám, ugyanis a hit önmagában nulla, semmi, egy nárcisztikus beidegződés. A titok hogy legyen célod, és azt valósítsd meg, azaz CSELEKEDJ! Szerintem érezni a drámai különbséget a két dolog között!

A higyj önmagadban az elég szabó péternek hogy megtöltsön egy stadiont, ő köszöni szépen jól megél belőle, ő nem hisz magában, hanem eltervezte hogy csinál egy szeánszot, majd meg is valósította! Hol ad önbizalmat a hit? Az önbizalmat az adja, hogy elterveztem-megvalósítottam-sikerült.

Hinni bárki tud, ezért a délibábért komoly összegeket kifizetnek az emberek, azért hogy azt érezzék hogy na most király vagyok, holott az ég világon semmit sem tettek. Konkrétan a reményt adták el nekik.

Hogy én hiszek-e magamban? Igen, abban hiszek, amit már megcsináltam. Kell egy nő vagy férfi? Tegél érte hogy legyen! Tanulj, sportolja, képezd magad, legyen jövő képed, legyenek terveid a karriereddel, legyenek terveid a leendő kapcsolatoddal, legyen terved a leendő családoddal. Legyen krízis kezelő terved, pénzügyi terved, bármi ami építő jellegű.

Az hogy én magamról azt állítom hogy rendes vagyok, és ebben hiszek az egy marha nagy semmi! A nők a biztonságot keresik, nem a 25cm-es f*szt, nem a BMW-t, nem azt hogy valami nyomi megvegye őket. Azt keresik, hogy aki mellett vannak, abban van-e férfi erő, a férfi erő pedig nem más mint a tettre készség, az alkotó szellem, az irányítás.

Én így látom...

a nők fiatalon a spermadonort keresik, amikor meg már nem kellenek a jó paliknak mert eljárt felettük az idő, akkor jöhet a "biztonság"....

értsd: valami barom, aki eltartja a gyereket, akit a jópali csinált

jól működő bevált séma, de én nem kivánok részt venni benne

Egèszsègtelen, nem jó az aràny.

Saját magad miatt kellene ezzel foglalkozni , és ne azért hogy mások elfogadjanak

Jöhet a minusz

Én nem olvastam végig a válaszokat, de én 160cm/53kg vagyok és anno volt párom szerint 5kg felesleg bőven volt/van rajtam.

Szóval a kérdésre válaszolva nyilván nehezebb így, de nem lehetetlen, sok múlik egyéb tényezőkön is.