Abszolút sikertelen férfival kezdenél?

Nem, mert folyamatosan, egész életemben "vonszolhatnám" magam után.

A párom a munkájában nagyon sikeres, de egyébként ez itt le is zárul.Gyűjtöget /nem élünk együtt/, de semmire nem költ, semmi célja nincs,csak felkel, dolgozik egész nap, minden kötelezettséget teljesít, hazamegy, és kb ennyi. Amit nagyon muszáj csak azt csinálja meg.

Engem ez zavar, nekem mindig vannak céljaim, tervezek, végigviszem, örülök.

Ez a második tartós kapcsolatom, az első párom változott, a jelenlegi, bár többször beszélek Vele erről, sosem fog.

Ez valahol talán kor függvénye is, fiatal korban még jobban lehet változni, közép+ korban már megrögzött életszemléletünk van.

Nem, nem kifejezetten jóképű /de Te már csak tudod/. A lényeg valószínű elkerülte a figyelmedet: nem élünk együtt, és ez tudatos döntés volt. Nem is tervezzük az összeköltözést. Innentől kezdve nincs anyagi függőség köztünk, és mivel minden más egyéb téren a kapcsolatunk jól működik engem ugyan zavar, de nem kizáró tényezőként zavar az,hogy nem törekvő, céltudatos.

Ha együtt élnénk, közös gyerekünk, otthonunk, anyagi helyzetünk lenne akkor nem működne a kapcsolatunk hosszútávon biztos.

Akkor tisztázzuk mielőtt ráugrotok a becsmérlésemre:nő vagyok, 40-es, van egy gyerekem. A férjemet elvesztettem (nem elváltam), és nem kerestem pótapukát a gyerekemnek. Saját otthonom/életem van,ezért számomra tökéletes egy olyan párkapcsolat amiben mindenben számíthatunk egymásra de nem élünk együtt és anyagi függőségünk sincs.

Következő támadás?