Elítéled, ha a jól kereső férj a feleségét is részesíti az életszínvonalban?

Hát fura volt ezzel szembesülni mikor én csak azt láttam mindig hogy küszködés, spórolás, jó kislánynak levés az elvárt.

Már nem érdekel ki hogy él.

Nem ítélem el, de már előre látom, mekkora kommentháborút fog kirobbantani ez a kérdés:D

Szerintem aki ezt elítéli, az tulajdonképpen a szíve mélyén irigy, mert valójában neki is jól esne, ha ez vele történne.

Attól függ, hogy a feleség mit ad ebbe bele. Kölcsönösség nélkül maximálisan elítélem.

De ha ha mondjuk luxus lakásban laknak, a nő cserébe ezt patika állapotban tartja, azzal kompenzálja a pénzügyi oldalát.

Ha azokból a kajákból, amiket a nő nem engedhet meg magának finom ételeket készít akkor kompenzálva van.

Ha a nyaralást mondjuk a nő megszervezi, elintéz mindent, hogy a párjának semmi dolga ne legyen vele a fizetésen kívül, akkor oké.

Ha a nő is ugyan úgy költ a párjára kisebb összegeket, ha csak egy kávéra ülnek be akkor meghívja a párját stb stb, tehát megvan a kölcsönösség akkor rendben van. De ha a nő semmit nem tesz ezekért cserébe azt mélységesen elítélem. Ahogy a mások hátán felkapaszkodást is, meg a másik pénzén luxusozást. Attól, hogy a párja pénzéből járhatna a legújabb BMW-vel a tökéletesen működő Suzukija helyett, még nem kell ezt megtennie. Azzal, hogy tök fölösleges dolgokra szórja a pénzét a párját visszatartja a céljai elérésétől. Ez pedig soha nem korrekt.

Házasság=vagyonközösség.

Házasságon belüli jövedelemméricskélés=rossz házasság.

Ha az illető FÉRJ, akkor a kérdés teljesen értelmetlen.

Jól kereső férfiként nem ítélem el! Határozottan nem!

Amit viszont elítélek, az az elvárás. Mikor a nő kijelenti, hogy ő szóba sem áll olyan férfivel, aki a családjával lakik, nincs kocsija, etc... Aztán kiderül, hogy a hölgy a családjával lakik, és a fizetése alapján még egy albérletet sem tudna fenntartani, saját lakásról max álmodhat.

Az összes párom megteremtett magának valamit, pedig volt nagyon kis keresetű (minimálbér diplomásként) közöttük, és nem csak hajtogatták, hogy a férfi keressen sokat, különben nem kell.

Másik oldalt, nyilvánvaló, hogy egy normális nővel ha elmegyek étterembe, akkor nem várom, hogy kifizesse a rá eső 5+ ezres fogyasztást a 100ezres fizetéséből (vagy az ösztöndíjából), de nyilván én sem fogok mindig a sarki kínaiban enni, mert neki csak az férne bele.