Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl sokat várok el tőle vagy neki van igaza?
Egy hosszabb kihagyás után (fogamzásgátló problémák) egy hónap után újra együtt voltunk a párommal két nappal ezelőtt de nekem nagyon fájt ezért azóta eléggé félek újrapróbálni.
Amikor erről vele beszéltem megértőnek tűnt úgy gondoltam számíthatok az együttérzésére.
De ma amikor újra akartuk próbálni eleinte még minden jól ment de én nem tudtam másra koncentrálni csak arra hogy jajj istenem fájni fog megint és erre ő ahelyett hogy egy kis empátiát mutatott volna és megpróbált volna segíteni megnyugodni felállt azt mondta hogy ez így nem élvezetes és elment otthonról duzzogva mintha kötelességem lenne elviselni a fájdalmat és egyenesen bűn hogy aggódtam....tudom hogy nem szexi ha aggódsz de nem tudok vele mit csinálni rettenetesen fájdalmas volt az előző nem neki kéne egy kicsit visszavenni az arcából és támogatni engem hogy túljussak ezen? vagy túl sokat várok??
Már egy ideje együtt élünk ritkán vannak gondjaink de ez egy kicsit elbizonytalanít engem...
Mit gondoltok/tanácsoltok?
mindketten 25 évesek vagyunk.
Valóban nem tűnik túl megértőnek a párod, de azért hozzátenném, hogy másként is ki lehet elégülni, ha csak átmenetileg is.
Nálunk is volt olyan, hogy nekem valamiért nem ment a szex egy ideig, de akkor is szerettem volna kielégíteni a páromat, ezért nem esett nehezemre orálisan kényeztetni, hiszen nem ő tehet arról, hogy nekem éppen nem megy. Számomra ezt jelenti az önzetlenség, én így fogom fel.
38/N
Első vagyok.
Én nagyobb problémának látom azt, hogy egy nehézséget úgy kezel, hogy elmegy otthonról, ergo kimenekül a problémák és a megoldások elől. Fel lehet kapni a vizet, lehet kicsit ingerültnek vagy csalódottnak lenni, de tudni kell kezelni a helyzeteket. A leírtak alapján ő nem tudja.
Azt csak te tudhatod, hogy máskor is viselkedik-e így, de ez semmiképpen nem jó jel.
3-asnak igaza van. főleg ebben:
"Fel lehet kapni a vizet, lehet kicsit ingerültnek vagy csalódottnak lenni, de tudni kell kezelni a helyzeteket. A leírtak alapján ő nem tudja."
Hosszú távon ez semmi jóra nem vezet.
Legfőképp ezt kellene megbeszélni vele, hogy "meg lehessen beszélni a problémákat és nem elmenekülni előlük" Hogy miért nem képes erre?
Szerintem mindketten elég hülyén álltatok hozzá a kérdéshez. Nekem is volt gyulladásom, komoly fájdalmakkal, konkrétan azonnali jelleggel rohantam az orvoshoz, hogy segítsen. Természetesen addig nem volt semmi, a párom megértő volt, és utána óvatosan próbáltuk ki, hogy minden oké e. De ez nem ilyen brutális görcsölés volt, hogy úristen, vajon zokogva fogok sírni, hanem vártam egy kicsit, hogy érzek e bármi kellemetlent, aztán nem, úgyhogy nem is foglalkoztam vele.
Neked se addig kéne várni, hogy már lelki terrort érezz a fájdalom miatt, hanem az első kellemetlen érzésnél szólni, kivizsgáltatni, aztán tenni ellene. A párod is hülyén reagált, de igazából erre nem lehet máshogy, a helyében én is inkább abbahagyom és elküldelek orvoshoz, mert ez biztos nem egészséges állapot.
Valamit nem értek. Ha az előző annyira fájt, hogy ekkora traumát okozott akkor miért nem hagytátok abba? Nem akkora bűn, ha ilyesmi miatt egy aktus befejezettlen marad.
A másik meg: mi miatt fájt? Nem voltál eléggé nedves? Vagy valami más gond volt?
Valoban lehetett volna megértőbb, de őt is meg kehet érteni. Ez a görcsölés, hogy biztos fájni fog, el tudja rontani a másik hangulatát is. Majd ha megint fáj, szólsz, és abbahagyjátok. De így előre siránkozni nem kellett volna.
Amúgy azt sem tartom normálisnak, hogy ennyire fájt. Nem tudom milyen problémád volt, de valami még mindig nem lehet rendbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!