Én várok sokat? Vagy ennyire mások lennénk?

Féléve vagyunk együtt a párommal, huszonévesek vagyunk.

Minden tökéletes- amikor együtt vagyunk.

Azon kívül viszont én hiányolom az érdeklődést. Van olyan nap, hogy fel se hív, alig beszélünk, pedig eleinte ez teljesen máshogy volt és szerintem félév nem sok idő..

Beszéltünk már erről részletesen korábban, elmondtam neki az érzéseimet, ő azt a következtetést vonta le, hogy kevés nekem, de azt mondta változtat.

Volt már, hogy 1-2 hétig folyamatosan együtt voltunk és egy álom volt minden, de ugye amikor jönnek a hétköznapok, mindketten dolgozunk és keveset találkozunk, akkor nem keres, azt érzem, hogy nem is nagyon érdekli mi van velem, hogy vagyok, stb.

Nem tudom eldönteni, hogy én várok e sokat, vagy Ő egyszerűen csak ilyen és így kell elfogadni.

Az biztos, hogy szeret, nincs senkije és velem akar lenni, mert amikor együtt vagyunk minden tökéletes.

Újra említeni ezt a dolgot most nem szeretném neki, mert már egyszer megtettem, de eddig nem volt eredménye.

Ti mit gondoltok?

24N, 29F