Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, ha a barátnőm új külseje miatti rajongói veszélyeztetik a kapcsolatunkat?
Amikor összejöttem a barátnőmmel immáron 6 éve, akkor egy kövérkés, depressziós lány volt, évek óta nem mozdult ki, a sulit is abbahagyta. Én mentettem meg valamilyen szinten, mert így is szerettem, elfogadtam a testét és mindenét, többet láttam benne, mint a plázaribikben. Nekem köszönmheti, hogy elvégezte az egyetemet, hiszen támogattam érzelmileg és részben anyagilag is, mert én sok támogatást kaptam otthonról és az övénél jobban fizető munkám is volt. De az érzelmi rész fontosabb, az én motiválásom nélkül szerintem nem sikerült volna neki soha.
Viszont az utóbbi években beütött nála részben szerintem az öregedéstől való rettegés (28 éves most), másik részben meg a kapuzárási pánik, ugyanis elkezdett durván a külsejének élni. Lefogyott 20 kilót, majd fittnesőrült lett és elkezdett divatozni, sminkelni. Fél éve új munkahelye lett (nem is szólt nekem arról, hogy váltani fog, csak akkor mondta, amikor már megtörtént), és ott teljesen oda meg vissza van tőle mindenki. Legyeskednek körülötte a férfi kollégák és a nők is agyondícsérik, 1-2 van aki utálja már, de rájuk azt mondja, hogy csak irigykednek, rivalizálnak. Nagyon bosszant, hogy én tudom, hogy honnan indult, honnan jött, én ébredek mellette, amikor nincs rajta smink, és én elfogadtam régen is őt és szívből szerettem amikor még nem így nézett ki, akkor is. Ezek a kanok pedig csak a mázat ajnározzák, fogalmuk sincsen róla. Nagyon finoman próbáltam elmondani nekem, hogy nem tetszik, hogy megváltozott, de a legkisebb kritikámra is támad, ugrik. Volt, hogy olyat vágott hozzám, hogy félig-meddig idegeneknek is jobban tetszik, mint nekem, többet bókolnak.
Mit tegyek, hogy ne ezek számítsanak neki és ne szálljon el jobban magától?
Gyerekvállalásról hallani sem akar most, pedig már kezd benne lenni a korban, pedig régen minden álma volt a család, amikor megismerkedtünk. Így nekem nagyon rossz, mert egy kétségbeesett, öregedés-közeli, jelenlegi társadalmi helyzetet csúnyán kihasználó, hálátlan, undok nőt látok benne néha, és kezd eltűnni az az érzékeny lány, akit nagyon szerettem, felkaroltam.
Mit tegyek?
Kapuzarasi panik 😁😁😁
Mondd el ezt az egeszet neki is es hamar megszabadulsz az "az oregedes kozeli" baratnodtol.
Neked eros kisebbsegi kompkexusod van, ezert kerestel egy csunyacska, rad szorulo lanyt, es amikor a csuf kiskacsabol hattyu lesz, akkor panikolsz.
Most neki talan orokre ronda, onallotlan, mastol fuggo nonek kene maradnia, csak hogy ne seruljon a te egod?
"Nem, nem mentetted meg. Nem tudtad volna helyette megtanulni az anyagot, akármennyire is noszogattad, az egyetem akkor is az ő érdeme."
Ő sem tudta megtanulni az anyagot egyedül. Sem lelkileg, sem financiálisan. :D
És hogy mit tegyél, kérdező? Hát értsd meg, hogy az ilyen jellegű korrektség (bajtársiasság, hűség, hála) csak a férfiak erkölcsi felfogásában létezik. A nők nem így működnek, őket csak a pillanatnyi pozíció meg érdek vezérli, és ez jogalapot teremt bármire. Ilyen típusú hűséget csak a férfiaktól várnak. Mikor a férjük hagyja ott őket 20 év elkényelmesedett sárkánykodás meg plusz 30 kg után, akkor bezzeg szó sincs elnyomásról sosem.
*több ember vonzódik valakihez
(10-es vagyok.)
"Ő sem tudta megtanulni az anyagot egyedül. Sem lelkileg, sem financiálisan. :D"
Akkor is ő tanulta meg, azt pedig nem igazán lehet értelmezni, hogy "lelkileg" megtanulni az anyagot. :D Nem a párjának köszönheti a saját érdemeit akkor sem, ha ő segítette és támogatta ezen az úton.
És azért, mert segített neki, örökre egy kövér nőnek kellett volna maradnia, aki istenként tekint a párjára, mert elfogadta?
Kinek ne esne rosszul, hogy csomó energiát tett magába, mások elismerik, a saját párja pedig örökre azt a sírdogáló, kövér nőt látja benne, nem ismeri el az érdemeit, és benne akarja tartani a mocsárban, hálás oldalbordaként?
Ebben semmi korrektség nincs, és nem érdemel örök "bajtársiasságot" az, aki számára a hála egyfajta alárendeltséget jelent, és semmibe nézi a másikat. A kérdező nem hajlandó kifejezni a tetszését, mivel nem is tetszik neki jelenleg, sőt, le is hordja kapuzárási pánikos, öregedés-közeli nőnek a huszonéves párját.
Miféle bajtársiasságot, hűséget érdemelne az ilyen úgy mégis? Egyszerűen csak ostobaság lenne, ha valaki olyannal szemben közvetítené ezeket az értékeket, aki nem érdemli meg. Létezik még egy fontos erény, aminek az a neve, hogy önbecsülés. Ez lép itt közbe.
Én nő létemre semmi rideg érdeket nem látok a kapcsolatomban, és én is rengeteget adok a páromnak, folyamatosan motiváljuk, biztatjuk egymást, de soha nem tenném ezt vele, hogy az ő sikereit a saját számlámra írom, pedig nagyon sokat segítettem neki. Ráadásul nálunk is megvan ez a jelenség, hogy sokkal vonzóbb, mint mikor összejöttünk (5 éve), sokat férfiasodott, kiváló pasi lett belőle (nekem régen is tetszett, de a plebsnek nem igazán) a nők többége szerint, de én soha nem tenném azt vele, hogy megvonom tőle az elismerést, bókokat, hanem büszke vagyok rá, ahogy ő is rám. Épeszű, normál önbecsülésű ember örül annak, ha egy jó pasi/nő a párja és elismeri őt, büszke rá. Gyanítom, hogy ezt inkább azok értik meg, akik szintén tudják, hogy milyen kihozni magukból a maximumot és mit jelent a fejlődés. Úgy sejtem, a kérdező nem lépett még ki annyira a komfortzónájából, mint a barátnője, ezért riasztják a sikerei és előhívta az önértékelési zavarait, ezzel együtt a féltékenykedését.
Semmilyen nemi különbségekről, nemek harcáról, és holmi csak férfiaktól elvárható "erényekről" nincs szó, nem léteznek ilyenek. És igen, az is elnyomás, amikor egy elhanyagolt házisárkány terrorizálja a férfit, és pont úgy megérdemli, hogy elhagyják a fenébe.
Már ne haragudj, de én kornkétan egyetlen egy olyan viselkedébeli dolgot sem találtam az írásodban leírva, miszerint a barátnőd elszállt volna.
Miért is? Mert elkezdett adni magára? Mert sminkel? Én is sminkelek, és én is igyekszek adni magamra, de qrvára nem vagyok elszállva. Engem is betalálnak a férfiak, és az én barátom is 7 éve van velem. Jobb nő vagyok én is, mint azelőtt.
De amit te leművelsz, az a gáz. Eleve a "nekem köszönhet mindent" rész is, de ami utána jön, az a te bajod: FÉLTÉKENY VAGY és kisebbségi komplexusod van a barátnőd mellett.
Neked semmi más bajod nincs, csak anynit, hogy féltékeny vagy a barátnődre. Másnak is tetszik? NA és akkor mi van?
Te lehordtad a barátnődet egy "egy kétségbeesett, öregedés-közeli, jelenlegi társadalmi helyzetet csúnyán kihasználó, hálátlan, undok nő"-nek, miközben semmi ilyenre nem adott okot az írásodban.
Én csak egy kisebbségi kompelxusos, szánaémasan és görcsösen ragaszkodó fiút látok, aki a ygerekkel próbálja magához kötni utolsó mentsvárként a barátnőjét, mert érzi, hogy eltávolodtak és a folyamat nem állt meg.
CSak hogy azt nemlátod, hogy te jelenleg- ha régen építette is-, most inkább visszahúzod önmagától. Most hola angytámogatás részedről? Már nem felel meg az ideológiádnak? Ezért elhordod mindennek? Akkor hogyan állíthatod, hogy szereted? Valóban kicsit szánalmas, és magadban is keresgethetnéd az okokat. Egy csomó dolog csak a saját képzeteid kivetülése, ez pedig nagyobb gáz.
Ezt valószínűleg a barátnőd is érzi. Inkább az érdekelne a helyedben, hogy ha olyan jó a kapcsolatom állítólag, akkor miért csak utólag értesülök a párom belső motiváióiról, (váltani akar), és miért nem voltam része az életének közben?... Annyira nem lehet jó ez a kapcsolat, ha nem tudja veled ezeket megosztani - vagy nem akarja, mert káthatóan nem is vagy mostanában épp támogató partner a dolgokban.. Szerintem inkább ezzel kéne foglalkoznod, nem a külsejével, mert a féltékenységed és az irigységed így is úgy is kinyírja hamarosan a dolgot, hogy megnyugtassalak.
27N
Kétféle ember van:aki hajlamos elszállni magától és aki nem.Ő az előbbi csoportba tartozik.
Nem mindig lehet előre tudni,kiből mit hoz ki 10+ kg-os fogyás,belőlem pl. anno semmit,ugyanúgy önbizalom hiányom volt,mint eddig.
Komolyan,6 évet elcsesztetek egymás életéből és nem volt se eljegyzés,se gyerek?És csak fél éve kattant meg,hogy a kinézete körül forog az élete és nem kell gyerek,mert teszem azt visszahízik?Volt olyan megjegyzésed anno a súlyára,amit egy életre megjegyzett és lehet,emiatt nem akar már gyereket?Vagy amit csak félre értett vagy eltúlozta és amiatt?
Azért ahol 5-6 év alatt nem volt se eljegyzés,se gyerek,semmi,ott én is bekattannék valahogy.Ergo:te is hibás vagy,hogy nem léptél 2-3 év után semerre sem,még eljegyzés szintjén sem.
Ami ellen küzdesz az legyőz, enged el ezt a problémát, ha megérzésed nem csal akkor úgyis mindegy. Örülj a pillanatnak és ne a jövő problémáival törődj, illetve ezek akkor problémák ha te annak éled meg, nem egy természetes folyamatnak.
Illetve semmi sem történik ok nélkül.
egyetlen egy felszínes kapcsolat sem lehet hosszútávú, egyetlen egy egymással és önmagával őszintétlen pár sem maradhat együtt. Ez egy természeti és mentálfizikai törvényszerűség.
Nincs kapuzárási pánikja, de gondolkodjunk logikusan: szürke kisegér volt, depresszióban szenvedett, ráadásul duci volt. Nem volt elégedett a külsejével, ez szinte biztos. Most gondolj bele, hogy te hogyan kezelnéd, ha világ életedben te lettél volna a ronda fiú, és most hirtelen elérnéd azt a külsőt, amiről mindig is álmodoztál? Szerintem előbb-utóbb rendben lesz a csaj, leülepedik ez a kezdeti sikersokk, csak ugye egyik pillanatról a másikra nehéz feldolgozni a sikert.
Kérdező, neked annyit tudok tanácsolni, hogy most is állj mellette, mint a nehezebb pillanataiban. Beszélgessetek sokat, mindkettőtök részéről legyen meg az önismeret.
Nekem úgy tűnik, hogy neked nem is tetszik a barátnőd pozitív változása, mert félsz, hogy így lecsapják a kezedről. Nem akarlak meggyanúsítani, de nem lehet, hogy a rosszabb formáját azért fogadtad el ennyire, mert azt biztosnak érezted magad mellett?
22/N
Pont az ilyen helyzetek miatt nem tudom hova tenni azokat az idióta tanácsokat, amikor azt részletezik egyesek, hogy a visszafogott és cuki lányokat is észre kell venni és támogatni kell egy kapcsolatban: Tessék, meglehet nézni, hogy általában mi a dolog eredménye. A környezetemben is mindegyik hasonló kapcsolatban ez történt. Az önbizalomhiányos csajt megszerette a srác, kipofozta, az meg nekiállt "élni". Az egyik ismerős csaj fogyott pár kilót, a srác sportolt vele, támogatta, tök cukik voltak... Aztán a csaj rájött, hogy jó lett az alakja és a város egyik legnagyobb ribije lett.
Az pedig nagyon gáz, amilyen hozzászólásokat egyesek írtak. Megy a rinya, hogy alig van normális pasi, erre itt van egy, aki egy támogató társ volt és tessék... Hát mit képzel magáról, hogy miután évekig szeretett és támogatott egy nőt, az nem vele foglalkozik?
Arról meg sehol nem írt a kérdező, hogy ne látná pozitívan az eredményt. Annak nem örül, hogy a barátnője mások véleményével többet foglalkozik és másoknak akar tetszeni.
Az is elég vicces, hogy amikor csak annyiról van szó, hogy egy férfi elmegy bulizni hétvégén a barátaival, a női válaszolók többsége már abból is kihozza, hogy tuti félrelép és mit képzel már magáról a pasi, hogy a barátaival is mer lógni. Hát még, ha ez a kérdés fordítva szerepelne és arról szólna, hogy a kedves és szűz srác kigyúrta magát, a párja támogatta anyagilag és a kolléganőkkel flörtöl... Kicsit hasonló kérdéseknél máglyán szokták megégetni a srácot és csodaként emlegetni a csajt! :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!